Budapest

Előszó

Magyarország fővárosa Budapest a Duna két partján, a Budai-hegység lábánál helyezkedik el. Területe 525,6 km, amelyből 173, 2 km a Duna jobb partján, 352,4 km a bal partján terül el. A pesti oldal 100-200 m-re emelkedik az Adriai-tenger szintje fölé, a budai oldal hegyes-dombos vidékének legmagasabb pontja, a János-hegy pedig 527 m.
Kitűnő természeti adottságainak köszönhetően ezen a vidéken már az őskőkorszaktól kezdve volt emberi település. A kelták után a rómaiak itt létesítettek helyőrségi állomást. Ennek romjai Óbudán ma is megtekinthetők. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Mátyás király uralkodása alatt a budai vár a humanista műveltség egyik európai központja lett. 1541-ben Buda török uralom alá került, majd 1686-ban a vár visszafoglalása idején szinte teljesen megsemmisült. 1872-ben az addig önálló három várost - Pestet, Budát és Óbudát - Budapest néven egyesítették.
A mai Budapest a XIX. század utolsó harmadában és jelen századunkban lett világvárossá. Lakóinak száma az 1990. I. 1-jei népszámláláskor 2 059 347. A világon egyedülálló, hogy egy ország fővárosa nemcsak ipari, kereskedelmi, politikai és művelődési központ, hanem egyúttal gyógy- és üdülőhely is. Budapest jelenlegi területén 123 helyen tör felszínre keserű- és termálvíz. A főleg radioaktív- és kéntartalmú gyógyvizeket leginkább a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására használják. Vissza