Búcsús Mária énekek

Előszó

1444-ben IV. Jenő pápa búcsútú engedélyez mindazon híveknek, akik a csíksomlyói ferences szerzeteseknek segítenek templomot építeni a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, mert: "Igen sok nép jár Somlyóra Máriát tisztelni." - A templom hamar felépül és áll 360 éven keresztül, míg a mostani templomot a régi helyébe nem építik 1800-ban.
Mária népe folytonosan zarándokolt Csíksomlyóra, Máriát tisztelni; különösen a két búcsúnapra: pünkösd szombatra és Mária nevére. S amíg tartott a zarándoklat, szüntelenül imádkozott és énekelt. Imáiba belesóhajtotta lelkének bűnbánatát, énekébe beledalolta szívének tiszteletét a Boldogságos Szűz Mária iránt. Oltalmába ajánlotta önmagát és otthon maradt szeretteit. Úgy érezte, hogy csak akkor érvényes búcsújárása, ha végig imádkozza és énekli azt.
A búcsújárók kézikönyve a "Csíksomlyói Kalauz".
A Csíksomlyói Kalauzba bejegyzett énekek nagyrésze ma is használatban van. Kb. egyharmad-részét nem énekli a nép. Sajnos, csak a szöveg van leírva, kotta nélkül. A verssorok prozódiailag helytelenek. A XX. század elejéig nem törődtek a helyes szöveghangsúllyal. Verselése primitívnek tűnik. Ha alaposabban végigolvasgatjuk, végig énekeljük azokat, látni fogjuk, mennyi áhítat és báj van e népi költészetben! A dallamok nagy része csak a nép ajkán él: régies, nem vette át a SzVU megújított dallamát. De hát ez van, így éneklik. Szakszerű megújításra várnak, úgy a szövegek, mint a dallamok. Megújításra és megtanításra. Erre segíts minket csíksomlyói segítő Szűz Mária! Vissza