Fülszöveg
Ha nem rólam szólna a történet, talán még élvezhető is lenne egy kicsit kívülállóként leskelődni a házam tájékán, de mivel rólam szól, így legfeljebb érdekes. Pontosabban inkább furcsa. Olvasom a kezembe nyomott papíron, hogy invasiv tubuláris carcinoma. Nyilvánvaló, ez valaki mással történik és én csak rossz helyen, rossz időben becsúsztam a képbe.
Eljátszom azzal a gondolattal, hogy felvilágosítom a doktoromat a beteg tájékoztatásával kapcsolatos előírásokról, hiszen biztosan ezeknek az ismereteinek hiányossága akadályozta meg a helyzetem, lehetőségeim és a várható eljárás részletes elmagyarázásában és nem az az apró tény, hogy a műtőben már az asztalon feküdt az operálandó betege. Persze, ha esetleg nem is a műtőbe sietett el, akkor is zavaró körülmény lenne a felvilágosításában az a mellékes apróság, hogy a későbbiekben késsel a kezében találkozunk, sőt e randevú alatt a szószátyárságomat némi altatógáz is korlátozni fogja. Lassan már kínomban vihogok a helyzeten, és egészen...
Tovább
Fülszöveg
Ha nem rólam szólna a történet, talán még élvezhető is lenne egy kicsit kívülállóként leskelődni a házam tájékán, de mivel rólam szól, így legfeljebb érdekes. Pontosabban inkább furcsa. Olvasom a kezembe nyomott papíron, hogy invasiv tubuláris carcinoma. Nyilvánvaló, ez valaki mással történik és én csak rossz helyen, rossz időben becsúsztam a képbe.
Eljátszom azzal a gondolattal, hogy felvilágosítom a doktoromat a beteg tájékoztatásával kapcsolatos előírásokról, hiszen biztosan ezeknek az ismereteinek hiányossága akadályozta meg a helyzetem, lehetőségeim és a várható eljárás részletes elmagyarázásában és nem az az apró tény, hogy a műtőben már az asztalon feküdt az operálandó betege. Persze, ha esetleg nem is a műtőbe sietett el, akkor is zavaró körülmény lenne a felvilágosításában az a mellékes apróság, hogy a későbbiekben késsel a kezében találkozunk, sőt e randevú alatt a szószátyárságomat némi altatógáz is korlátozni fogja. Lassan már kínomban vihogok a helyzeten, és egészen biztosan tudom, hogy a saját világomat nem én fogom megváltani, hiszen most „csak" a beteg szerepét játszom, az okoskodást meghagyom másoknak.
Talán nehezebb visszaadni, mint megélni a gödör felé vivő eseményeket, hiszen így utólag egészen más súlya van egy-egy szónak, tekintetnek, eseménynek, mint abban a ködös állapotban. Egy azonban biztos: nem a betegség, nem önmaga egy rákos esemény az, amitől kicsúszik a talaj az ember lába alól, sőt még szemben a hiedelmekkel, nem is a mellfarigcsálás miatt, a nőiességen esett csorba. Teljes biztonsággal ugyan nem definiálható a belső változás oka, de tény, hogy az ember bizonyos helyzetekben másként látja, másként éli meg az eseményeket.
Nem tudom, hogy mi lesz a történet vége, de úgy hiszem érdemes volt ezeket a néha értelmetlennek tűnő töprengéseket leírni, ha csak egy háziorvos vagy sebész vagy onkológus vagy bármely más területen dolgozó kollega elé görbe tükröt tudtam tartani. Görbe tükröt, amelyből megérti, hogy nem csak a szikét és az orvosi dokumentációt kell figyelni, nem csak a betege valamely szervét kell kivágni, bevarrni, helyrehozni. Görbe tükröt, amiben meglátja, mit is jelent, hogy a műtét sikerült, de a beteg meghalt. Vagy majdnem meghalt.
Vissza