Pipás Pista talán igaz története

Fülszöveg

Pipás Pista rettegett, legendás alakja volt a szeged-környéki átokházi tanyavilágnak. Sok történet kering vele kapcsolatban, javarészt kitalált rémmesék, melyeknek alig van valóságalapjuk. Ne higgyenek el róla mást, csak a tényeket!
Száz évvel ezelőtt élt, nő volt, férjezett, született két lánya, egyik meghalt fiatalon, egy unokát hátrahagyva, a másik tisztes kort ért meg.
Ő maga napszámos volt, s hogy ugyanannyi bért kapjon, mint a férfiak, nemcsak minden férfimunkát elvállalt, de külsőségeiben is átalakult: szoknya helyett nadrágban járt, pipázott, ivott, káromkodott, a kocsmákban kereste a férfitársaságot, mert maga is annak érezte, és így is szólíttatta magát. Pista bácsinak. Ha kellett lopott is, terményt, birkát, bármit. És igen. Felakasztott, illetve társaival együtt, a feleségek felbujtására felakasztott két gazdát a házuk mestergerendájára úgy, hogy az öngyilkosságnak látszódjon. Ezért őt halálra ítélte a szegedi törvényszék és a kormányzói kegyelem mentette csak meg. Meghalt a börtönben, nem sokkal a háború kitörése után.
Ezek a tények. Tettére sok magyarázat van, de azok csak feltevések. Ebben a könyvben megszólalnak mindazok, akik a történet főszereplőivel rokoni, vagy szomszédi kapcsolatban álltak, és az interjúk készítésének idején, a nyolcvanas évek elején még éltek. Megszólal Pipás Pista lánya és unokája, a két felbujtó asszony két-két gyermeke, a bűnösöket letartóztató két rendőr, a rokonok, a szomszédok, az egykori jó komák.
Elmondásaik alapján egy másik történet is kibontakozik előttünk, amelyben már szerepet kapnak az emberi érzések, a szenvedély, a szenvedés, a szerelem, a szexualitás, még ha sokan nem is értik, hogy ez az.
Ha elolvassák, talán önök is másképp gondolnak majd Pipás Pistára, nem elsősorban csak a tanyavilág hóhéraként. Vissza