Bubics Zsigmond gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban

Előszó

Korábbi tanulmányomban már ismertettem Bubics Zsigmondnak az Iparművészeti Múzeumban őrzött kerámiagyűjteményét. Ezúttal a gyűjtemény fennmaradt állagának teljes ismertetését adom közzé, kiegészítve gyűjtői tevékenységének egyéb, eddig%nem ismeretes adataival. Bubics Zsigmond gyűjteménye a kortárs érdeklődők előtt jól ismert volt és csupán századunk elejétől merült feledésbe. 1897-ben a kassai "amateur kiállításon" Abauj, Sáros és Szepes megyék gyűjtői szerepeltek műtárgyaikkal, ezen a Bubics gyűjtemény számánál és minőségénél fogva kiemelkedő volt és egymaga külön termet töltött meg. Ezen a kiállításon Bubics miniatúrái is szerepeltek. Bubics képgyűjtéséről közelebbi értesüléseink is vannak. 3 Bubics Zsigmond kerámiatárgyak megszerzésére irányuló gyűjtése elsősorban az egykori holicsi gyár fajansztermékei, kisebb részben keménycserepei felé fordult. Ezt a tevékenységét már a kiegyezés évtizedében megkezdte, amikor a régebbi fajanszművesség tudományos rendszerezése még nemcsak nálunk, de európaszerte hiányzott. így gyűjteménye számos darabját holicsi gyanánt szerezte meg, amelyek mai ismereteink mellett nem tekinthetők a holicsi gyár termékeinek. Ezek némelyike más európai manufaktúrákból került ki, mások pedig nem a XVIII. századi fajanszművesség készítményei, hanem jóval későbbi időszakból származnak. Azonban ezeket sem tekinthetjük egyszerűen jelenkori hamisítványoknak, amelyekkel készítőik a múlt század polgári műgyűjtését igyekeztek volna félrevezetni. Tekintetbe véve Bubics Zsigmond gyűjtése korai időszakát és azt, hogy e tevékenysége már a nyolcvanas évek folyamán megszűnt, ezek a darabok legalább az 1860-80-as évekből származnak és az európai hisztorizálás fő áramlatával egyidejűek. Ez a kor főként a reneszánsz formavilágából merített, azonban a letűnt feudális idők életformáját utánzó nagypolgári reprezentációs hajlamok az akkor is előkelőnek vélt barokk formák felé fordultak. Olykor a kötött gazdálkodás, a hitbizományok révén konzerválódott és a kapitalizmus körülményei között átmeneti lendületet kapott nagybirtok is uj építkezéseit, berendezéseit e keretek között valósította meg (Keszthely). De hasonló formák között jöttek létre gyakran az állam reprezentatív épületei is (Budai várpalota, Magyar Kúria stb.). Ezek berendezései az alapvető reneszánsz főáramlat ellenére is a XVII-XVIII. szd. iparművészeiének utánzását segítették elő. Bubics Zsigmond gyűjtése fajansztárgyai között nem egy olyat találunk, amely a XVIII. századi nagy fajanszmodor utánzásaképpen még a múlt század közepe táján készült. Ezeket berendezési tárgyaknak szánták s részint igen gondosan követik az eredeti kor jellegzetességeit. Olykor régi jegyeket felismerhetően utánzó jelzésekkel vannak .ellátva, máskor jelzetlenül maradtak. Vissza