1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog III.

Nemzetközi szervezetek

Szerző
Szerkesztő
Budapest-Pécs
Kiadó: Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 252 oldal
Sorozatcím: Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-931-053-0
Megjegyzés: 2., változatlan kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

IX. FEJEZET: A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 11
I. RÉSZ: A nemzetközi szervezetekről 13
1. A nem kormányközi szervezetek 16
2. A nemzetközi szervezetek fogalma 18
3. A nemzetközi szervezetek osztályozása 21
3.1. Az univerzális szervezetek 21
3.2. A nem univerzális szervezetek 22
4. A nemzetközi szervezetek kialakulása és fejlődése 25
4.1. Előzmények 25
4.2. A Nemzetek Szövetsége 25
4.3. Az ENSZ megalakulása 27
4.4. A Nemzetközi Bíróság megalakítása 28
4.5. Az ENSZ szakosított intézményeinek létrejötte 29
5. A nemzetközi szervezetek rendszere kiépülésének hatásai 30
6. A diplomáciai konferenciák 33
6.1. A diplomáciai konferenciák szerepe 33
6.2. A diplomáciai konferenciákra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás 34
II. RÉSZ: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 37
1. Az ENSZ Alapokmánya 39
1.1. Az Alapokmány mint nemzetközi szerződés 39
1.2. Eltérések a nemzetközi szerződések jogától 39
1.3. Az Alapokmány sajátos tartalma 42
2. Az ENSZ-tagság 44
2.2. Az ENSZ-tagság megszűnése 45
3. Az ENSZ-rendszere 48
A) Az ENSZ főszervei 48
4. A Közgyűlés 48
4.1. A Közgyűlés szervezete 48
4.2. A Közgyűlés hatásköre 51
4.3. A Közgyűlés feladatköre 53
5. A Biztonsági Tanács 55
5.1. A Biztonsági Tanács szervezete 55
5.2. A Biztonsági Tanács hatásköre 56
6. A Gazdasági és Szociális Tanács 58
7. A Titkárság 62
7.1. A főtitkár 62
7.2. A Titkárság 63
II. Az ENSZ feladatai 65
8. A nemzetközi béke és biztonság 66
8.1. A viták békés rendezése 66
8.2. A nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése, megszegése és támadó cselekmények eseteiben alkalmazandó eljárás 70
8.3. A békefenntartás 76
8.4. A leszerelés 80
9. A gazdasági és szociális együttműködés 81
9.1. Az ENSZ részvétele a fejlődő országok előrehaladásának támogatásában: a segélyprogramok 82
9.2. A fejlesztési évtizedek 83
9.3. Törekvések a fejlődés akadályainak, az egyenlőtlenség okainak felszámolása 84
9.4. A fejlődő országok alapvető problémái 87
9.5. A kábítószerek 89
III. RÉSZ: A szakosított intézmények és egyéb univerzális nemzetközi szervezetek 93
1. A szakosított intézmények általános sajátosságai 95
2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98
2.1. Az NMSZ felépítése 98
2.2. Az NMSZ tevékenysége 99
3. Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 100
3.1. Az UNESCO felépítése 100
3.2. Az UNESCO tevékenysége 100
3.3. Az UNESCO feladatinak megvalósításához hozzájárulnak a nemzeti UNESCO-bizottságok és nagyszámú nem kormányközi szervezet 101
4. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 102
4.1. Szervezete 102
4.2. Tevékenysége 102
4.3. A Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap 103
4.4. A Világélelmezési Tanács 103
4.5. A Világélelmezési Program 104
5. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 105
5.1. Szervezete 105
5.2. Tevékenysége 105
6. A Bretton Woods-i intézmények 106
6.1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) (Alapokmányát az 1982. évi 6. tvr. hirdette ki.) 106
6.2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) (Alapokmányát az 1982. évi 15. tvr. hirdette ki.) 107
7. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 109
7.1. Szervezeti felépítése 109
7.2. Funkciói 109
7.3. Szabályozási tevékenysége 110
8. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 111
8.1. Szervezeti felépítése 111
8.2. Funkciói 111
9. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 113
9.1. Előzmények 113
9.2. Az 1994. évi Marrakesh-i egyezmény azaz a világkereskedelmi szerződés (kihirdetve az 1998. évi IX. törvényben) 115
9.3. A Kereskedelmi Világszervezet struktúrája, feladatai és hatásköre, jogállása 118
9.4. A viták rendezése 120
4. RÉSZ: A nem univerzális szervezetek 125
1. Az euro-atlanti szervezetek 127
1.1. A háttér 127
1.2. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 132
1.3. Az Európa Tanács 136
1.4. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 140
1.5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 143
2. Más regionális szervezetek 147
2.1. Az Amerikai Államok Szervezete 147
2.2. Az arab és iszlám világ szervezetei: az Arab Liga és az Iszlám Konferencia 149
2.3. Az Afrikai Egységszervezet 153
2.4. A Délkelet-Ázsiái Nemzetek Társulása (ASEAN) 155
X. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG 159
1. A Nemzetközi Bíróságra vonatkozó jogforrások 163
1.1. Az Alapokmány XIV. fejezete 163
1.2. A Statútum 163
1.3. Az 1978. évi Ügyviteli Szabályok 164
2. A Nemzetközi Bíróság mint intézmény 165
2.1. A Nemzetközi Bíróság összetétele 165
2.2. A bírák választása 165
2.3. A bírák jogállása 166
2.4. A Nemzetközi Bíróság belső szervezete 168
2.5. A különleges rendeltetésű alap 169
3. A Nemzetközi Bíróság joghatósága 170
3.1. A joghatóság fogalma 170
3.2. A Nemzetközi Bíróság joghatóságának alapjai 173
4. A Nemzetközi Bíróság eljárása 182
4.1. Az eljárás megindítása 182
4.2. A képviselet 182
4.3. Az eljárás szakaszai 182
4.4. Különleges eljárási helyzetek 185
4.5. A per befejezése 186
4.6. A Nemzetközi Bíróság ítéletei 186
4.7. A Nemzetközi Bíróság ítéleteinek végrehajtása 188
5. A tanácsadó vélemény 191
5.1. A tanácsadó vélemény kérésére jogosultak 191
5.2. A véleményadási kötelezettség kérdése 193
5.3. A véleményezési eljárás 194
5.4. A tanácsadó vélemény jogi következményei 195
6. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata 196
6.1. E gyakorlat a dolog természete szerint különböző szempontok szerint tekinthető át: 196
6.2. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata három szakaszra osztható: 196
6.3. „A jogszabályok megállapításának segédeszközei" 198
6.4. A Nemzetközi Bíróság legfontosabb döntései 200
XI. FEJEZET: A FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK NEMZETKÖZI JOGA 205
I. RÉSZ: A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának fogalma 207
1. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának fogalma 207
1.1. A ius ad bellum és a ius in bello 207
1.2. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának struktúrája: a genfi és a hágai jog 208
1.3. A leszerelés és fegyverzetkorlátozás helye a fegyveres összeütközések nemzetközi jogában 209
1.4. A humanitárius nemzetközi jog és az emberi jogok nemzetközi rendszere 210
2. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának forrásai 211
2.1. A fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi szerződések 1856 és 1899 között 212
2.2. A hágai békekonferenciák 213
2.3. A két világháború között 213
2.4. 1945 után 214
2.6. A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai 217
3. A hágai és a genfi jog alapelemei 218
3.1. Különbségtétel a nemzetközi fegyveres összeütközés és a nem nemzetközi fegyveres összeütközés között 218
3.2. A hadviselő felek és semlegesek 221
3.3. A kombattánsok és a polgári lakosság 223
3.4. A hágai és genfi jog hatékonysága, azaz az erősítő és gyengítő tényezők 225
II. RÉSZ: A leszerelés 229
1. Százéves történet 231
2. A legfontosabb leszerelési-fegyverzetkorlátozási szerződések 236
2.1. A nukleáris fegyverek 236
2.2. A rakéták 238
2.3. A bakterológiai és toxinfegyverek eltiltásáról szóló 1971. évi New York-i egyezmény (Kihirdetve: 1975. 11. tvr-ben) 241
2.4. Az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi egyezmény 242
2.5. A környezeti hadviselés tilalmáról szóló 1976. évi
New York-i egyezmény (Kihirdetve: 1978. 29. tvr-ben) 246
2.6. A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek
alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló
1981. évi genfi egyezmény (Kihirdetve: 1984. 2. tvr-ben) 247
2.7. A gyalogsági aknák tilalmáról szóló 1997. évi oslói egyezmény (Kihirdetve: 1998. évi X. tv-ben) 248
2.8. Az 1990. évi párizsi szerződés a hagyományos fegyveres erőkről Európában (Magyarország e szerződést a 48/1991. [XI.15.] Ogy.
határozattal ratifikálta, majd a szerződés szövegét az 1999. évi VI. törvény hirdette ki) 249
3. A leszerelés-fegyverzetkorlátozás nemzetközi jogának alapelemei 251

Bruhács János

Bruhács János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bruhács János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem