Nemzetközi jog II.

Tartalom

V. fejezet: AZ ÁLLAM 11
1. Az állam nemzetközi jogi státusa 13
1.1. Az állam különleges nemzetközi jogi helyzetének alapjai 13
1.2. Az állam kritériumai 16
1.3. Az összetett államok 17
2. A szuverenitás 20
2.1. A szuverenitásvita 20
2.2. A szuverenitás fogalma 23
2.3. A szuverén egyenlőség elvének tartalma 26
3. A beavatkozás tilalma (a non-intervenció elve) 37
3.1. A beavatkozás tilalma a nemzetközi jog forrásaiban 37
3.2. A domaine réservé 40
3.3. A non-intervenció elvének tartalma 42
4. A népek önrendelkezési joga 45
4.1. A népek önrendelkezési joga mint a nemzetközi jog alapelve 45
4.2. A népek önrendelkezési joga elvének tartalma az ENSZ gyakorlatának fényében 48
4.3. Az önrendelkezési jog belső aspektusa: a hatalom demokratikus legitimációja 51
5. Az elismerés 53
5.1. Az elismerés mint a nemzetközi jog kulcsintézménye 53
5.2. Az államelismerési tényállások: az államok keletkezése 54
5.3. Az államelismerés 55
5.4. A kormányelismerés 61
6. Az államutódlás 65
6.1. Az államutódlás fogalma 65
6.2. Az államutódlási tényállások 66
6.3. Az államutódlás jogintézményének történeti fejlődése 169
6.4. Az államutódlás legfontosabb elvei 71
VI. fejezet: A TERÜLET ÉS A TÉR 77
1. Az államhatár 81
1.1. Az államhatár történeti fejlődése 81
1.2. Az államhatár fogalma és funkciója 81
1.3. Az államhatár megállapítása 82
1.4. Az államhatárra vonatkozó nemzetközi jogi elvek 83
2. Különleges jogállású területek 86
2.1. Enklávé 86
2.2. Kondomínium 86
2.3. Nemzetközi igazgatás alatti területek 87
2.4. A határtérségek rezsimje 88
3. A sarkvidékek 91
3.1. Az Arktisz 91
3.2. Az Antarktisz 92
4. A nemzetközi folyók 94
4.1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 94
4.2. A nemzetközi folyók jogának sajátosságai 97
4.3. A nem hajózási hasznosítások 100
4.4. A hajózás szabadsága 116
5. A tengerjog 119
5.1. A tengerjog története 119
5.2. A tenger egyes részeire vonatkozó nemzetközi rezsimek 122
5.3. A tengerparttal nem rendelkező államok 127
5.4. A tengeri halászat 128
5.5. A tengeri környezet védelme 130
5.6. A tengerjogi viták rendezése 132
5.7. A tengerszorosok 134
5.8. A tengeri csatornák 136
6. A légitér 138
6.1. A nemzetközi légijog fejlődése 138
6.2. Az 1944. évi chicagói egyezmény és megállapodás 139
6.3. A légiközlekedés biztonságáról szóló egyezmények 141
7. A világűrjog 144
7.1. A világűrjog kialakulása és fejlődése 144
7.2. Az 1967. évi világűrszerződés 145
7.3. Az 1972. évi űrkárfelelősségi egyezmény 146
7.4. Az 1979. évi Hold-megállapodás 147
7.5. ENSZ-határozatok 147
7.6. A világűrjog függő problémái 149
8. A nemzetközi környezetvédelmi jog 151
8.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog kialakulása és fejlődése 151
8.2. A szektorális környezetvédelmi egyezmények 153
8.3. Interszektorális vagy transzverzális környezetvédelmi egyezmények 158
8.4. A nemzetközi környezetvédelmi jog általános elvei l6l
VII. fejezet: A LAKOSSÁG 167
1. Az állampolgárság és a honosság 169
1.1. Az állampolgárság és a honosság fogalma 169
1.2. Az állampolgárság a nemzetközi jogban 169
1.3. A jogi személyek honossága 174
2. A nemzetközi kisebbségi jog 176
2.1. A nemzetközi kisebbségi jog előzményei 176
2.2. A nemzetközi kisebbségi jog forrásai 179
2.3. A nemzetközi kisebbségi jogviszony 187
3. Az emberi jogok nemzetközi rendszere 191
3.1. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének kialakulása és fejlődése 191
3.2. Az 1966. évi egyezségokmányok és más generális sokoldalú szerződések 199
3.3. Az emberi jogok európai rendszere és más regionális rendszerek 208
3.4. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének általános sajátosságai220
4. Delicta iuris gentium 225
4.1. A delicta iuris gentium intézménye a nemzetközi jogban 225
4.2. A nemzetközi szerződések mint a delicta iuris gentium forrása 228
4.3. Az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények kodifikációja 231
4.4. A delicta iuris gentium üldözése 232
4.5. Egyéb büntetőjogi tárgyú nemzetközi szerződések 235
5. A külföldiek jogi helyzete 237
5.1. A külföldiek helyzetére vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás kialakulása és fejlődése 237
5.2. A területi és a személyi felségjogból eredő jogosítványok 239
5.3. A külföldiek gazdasági tevékenysége 243
5.4. A menekültek 249
5.5. A külföldi haderők tagjai 252
VIII. fejezet: A DIPLOMÁCIAI
ÉS A KONZULI KAPCSOLATOK JOGA 257
1. A diplomáciai és a konzuli kapcsolatok jogának történeti fejlődése 259
2. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának forrásai 264
3. A diplomáciai kapcsolatok létesítése, működése és megszűnése 268
3.1. A ius legationis 268
3.2. A diplomáciai képviselet tagjai 269
3.3. A diplomáciai képviselet és a diplomáciai képviselet tagjai működésének megszűnése 271
3.4. A diplomáciai képviselet működése 273
4. A diplomáciai kiváltságok és mentességek 276
4.1. A diplomáciai kiváltságok és mentességek alapja 276
4.2. A kiváltságok és mentességek csoportosítása 277
4.3. A diplomáciai képviselet kiváltságai és mentességei 278
4.4. A személyes kiváltságok és mentességek 281
5. A konzuli képviselet 286
5.1. A konzuli kapcsolatok felvétele, a konzuli képviselet tagjainak kinevezése és funkcióik megszűnése 286
5.2. A konzuli feladatok 287
5.3. A konzuli kiváltságok és mentességek 288

Témakörök