Nemzetközi jog I-III.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó 11
I. fejezet: A NEMZETKÖZI JOG ALAPFOGALMAI 15
1. A nemzetközi jog fogalma 17
2. A nemzetközi kapcsolatok mint a nemzetközi jog tárgya 19
2.1. Mi a nemzetközi jog alapja? 19
2.2. A nemzetközi kapcsolatok történeti fejlődésének vázlata 21
2.3. A nemzetközi közösség nemzetközi jogi szempontból releváns sajátosságai 52
2.4. A nemzetközi kapcsolatok lényege különböző elméleti felfogások tükrében 58
3. A nemzetközi jog jogi jellege 67
4. A nemzetközi jogrend 69
4.1. A nemzetközi jog mint különböző jogi normák halmaza 69
4.2. Van-e hierarchia a nemzetközi jogon belül? 70
4.3. A regionális nemzetközi jog 70
4.4. Az Európajog jogi természete 71
5. A nemzetközi jog alanyai 73
5.1. A nemzetközi jogalanyiság általános problémái 73
5.2. Az állam nemzetközi jogalanyisága 74
5.3. A nemzetközi szervezetek jogalanyisága 74
5.4. A magánszemélyek nemzetközi jogalanyisága 77
6. A nemzetközi jog forrásai 79
6.1. A Nemzetközi Bíróság Statútuma 79
6.2. A felsorolás mely pontjai tartalmaznak nemzetközi jogforrást? 79
6.3. A nemzetközi jog más forrásai 81
7. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya 83
7.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozó elméletek 83
7.2. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya a gyakorlat szerint 84
7.3. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának szabályozása a különböző országok alkotmányaiban 85
7.4. A nemzetközi jog és a nemzeti bíróságok 86
II. fejezet: A NEMZETKÖZI JOGALKOTÁS 91
Bevezetés 93
Első rész: A nemzetközi szerződések joga 94
1. A nemzetközi szerződések jogának fejlődése 94
1.1. A szerződési gyakorlat történeti példái 94
1.2. A nemzetközi szerződések joga 95
1.3. A nemzetközi szerződések jogának kodifikációja 97
2. A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezése és fajai 98
2.1. A nemzetközi szerződés fogalma 98
2.2. A nemzetközi szerződések elnevezése 99
2.3. A nemzetközi szerződések osztályozása 102
3. A szerződéskötés 104
3.1. A szerződéskötés szabályai a magyar jogban 104
3.2. A tárgyalástól a szerződés végleges szövegének létrehozásáig 105
3.3. A szerződés kötelező hatályának elismerése 107
3.4. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások 110
3.5. A nemzetközi szerződések beiktatása 111
4. A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai 113
4.1. A pacta sunt servanda 113
4.2. A szerződés teljesítésének biztosítékai 114
5. A nemzetközi szerződések értelmezése 117
5.1. Az értelmezés fogalma, céljai és alanyai 117
5.2. A szerződésértelmezés módszerei és eredménye 119
6. A nemzetközi szerződések alkalmazása 124
6.1. A szerződések időbeli hatálya 124
6.2. A szerződések területi hatálya 124
6.3. A szerződések személyi hatálya 125
6.4. A legnagyobb kedvezményes záradék 127
6.5. Azonos tárgyú egymást követő szerződések alkalmazása 129
7. A nemzetközi szerződések módosítása 131
8. A nemzetközi szerződések érvénytelensége 133
8.1. Az érvénytelenségi okok 133
8.2. Az érvénytelenség fogalmának változása 135
9. A szerződések megszűnése 138
9.1. A megszűnés és a felfüggesztés fogalma és joghatásai 138
9.2. A szerződés megszűnése a szerződő felek közös akarata alapján 139
9.3. A szerződés megszűnése a nemzetközi jog általános szabályai alapján 140
10. A nemzetközi szervezetek szerződései 144
Második rész: A nemzetközi jog általános szabályai 146
1. A nemzetközi jog általános szabályainak szerepe és fogalma 146
2. A nemzetközi szokásjog 149
2.1. Fogalma 149
2.2. A nemzetközi gyakorlat mint materiális elem 149
2.3. Az opinio iuris sive necessitatis 151
3. A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó szabályai (nemzetközi ius cogens) 154
3.1. A nemzetközi ius cogens kialakulása 154
3.2. A nemzetközi ius cogens fogalma 156
3.3. Melyek a nemzetközi jog imperatív szabályai? 157
4. Az általános jogelvek 159
4.1. Az általános jogelvek fogalma 159
4.2. Az általános jogelvek szerepe 160
5. A nemzetközi jog kodifikációja 161
5.1. Előzmények
5.2. A kodifikáció fogalma 161
5.3. A kodifikáció menete 162
5.4. A kodifikáció eredményei 163
6. A méltányosság 165
III. fejezet: A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG 169
1. A nemzetközi felelősség intézménye a nemzetközi jogrendben 171
2. A nemzetközi felelősség kodifikációja 175
3. A nemzetközi jogsértés fogalma 177
4. A nemzetközi jogsértés szubjektív oldala 180
5. A nemzetközi jogsértés objektív oldala 184
6. A nemzetközi kötelezettségek osztályozása 185
6.1. Nemzetközi bűntettek és nemzetközi deliktumok 185
6.2. A nemzetközi kötelezettségek osztályozása 187
7. A jogellenességet kizáró körülmények 193
7.1. A beleegyezés 193
7.2. Az erőhatalom (vis maior) és előre nem látott esemény 194
7.3. Végveszély 196
7.4. Szükséghelyzet (status necessitatis) 196
8. A felelősségi jogviszony 199
9. A nemzetközi felelősségi jogviszony tartalma 202
9.1. A jóvátétel 202
9.2. Az ellenintézkedés 203
10. A jogszerű magatartások esetleges káros eredményei miatti felelősség 206
11. A nemzetközi szervezetek felelőssége 207
12. A delicta iuris gentium 207
IV. fejezet: A NEMZETKÖZI VITÁK RENDEZÉSE 209
1. A nemzetközi jogi szabályozás fejlődése 211
2. A nemzetközi viták békés rendezésének elve 214
2.1. Jogforrások 214
2.2. A nemzetközi vita fogalma 214
2.3. A viták békés rendezése elvének legfontosabb tartalmi elemei 216
3. A nemzetközi viták békés rendezésének eszközei 218
3.1. A viták békés rendezésének diplomáciai eszközei 218
3.2. A nemzetközi bíráskodás 224
4. A nemzetközi viták rendezésének tiltott módszere: az erőszak tilalma 231
4.1. A ius ad bellum fokozatos korlátozásának és megszüntetésének folyamata 231
4.2. Az erőszak tilalmának elve a mai nemzetközi jogban 232
4.3. Az erőszak tilalma elvének effektivitása 235
4.4. A nukleáris fegyverek törvényessége 238
Irodalom az I-III. kötethez 241

II. KÖTET
V. fejezet: AZ ÁLLAM 11
1. Az állam nemzetközi jogi státusa 13
1.1. Az állam különleges nemzetközi jogi helyzetének alapjai 13
1.2. Az állam kritériumai 16
1.3. Az összetett államok 17
2. A szuverenitás 20
2.1. A szuverenitásvita 20
2.2. A szuverenitás fogalma 23
2.3. A szuverén egyenlőség elvének tartalma 26
3. A beavatkozás tilalma (a non-intervenció elve) 37
3.1. A beavatkozás tilalma a nemzetközi jog forrásaiban 37
3.2. A domaine réservé 40
3.3. A non-intervenció elvének tartalma 42
4. A népek önrendelkezési joga 45
4.1. A népek önrendelkezési joga mint a nemzetközi jog alapelve 45
4.2. A népek önrendelkezési joga elvének tartalma az ENSZ gyakorlatának fényében 48
4.3. Az önrendelkezési jog belső aspektusa: a hatalom demokratikus legitimációja 51
5. Az elismerés 53
5.1. Az elismerés mint a nemzetközi jog kulcsintézménye 53
5.2. Az államelismerési tényállások: az államok keletkezése 54
5.3. Az államelismerés 55
5.4. A kormányelismerés 61
6. Az államutódlás 65
6.1. Az államutódlás fogalma 65
6.2. Az államutódlási tényállások 66
6.3. Az államutódlás jogintézményének történeti fejlődése 69
6.4. Az államutódlás legfontosabb elvei 71
VI. fejezet: A TERÜLET ÉS A TÉR 77
1. Az államhatár 81
1.1. Az államhatár történeti fejlődése 81
1.2. Az államhatár fogalma és funkciója 81
1.3. Az államhatár megállapítása 82
1.4. Az államhatárra vonatkozó nemzetközi jogi elvek 83
2. Különleges jogállású területek 86
2.1. Enklávé 86
2.2. Kondomínium 86
2.3. Nemzetközi igazgatás alatti területek 87
2.4. A határtérségek rezsimje 88
3. A sarkvidékek 91
3.1. Az Arktisz 91
3.2. Az Antarktisz 92
4. A nemzetközi folyók 94
4.1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 94
4.2. A nemzetközi folyók jogának sajátosságai 97
4.3. A nem hajózási hasznosítások 100
4.4. A hajózás szabadsága 116
5. A tengerjog 119
5.1. A tengerjog története H9
5.2. A tenger egyes részeire vonatkozó nemzetközi rezsimek 122
5.3. A tengerparttal nem rendelkező államok 127
5.4. A tengeri halászat 128
5.5. A tengeri környezet védelme 130
5.6. A tengerjogi viták rendezése 132
5.7. A tengerszorosok 134
5.8. A tengeri csatornák 136
6. A légitér 138
6.1. A nemzetközi légijog fejlődése 138
6.2. Az 1944. évi chicagói egyezmény és megállapodás 139
6.3. A légiközlekedés biztonságáról szóló egyezmények 141
7. A világűrjog 144
7.1. A világűrjog kialakulása és fejlődése 144
7.2. Az 1967. évi világűrszerződés 145
7.3. Az 1972. évi űrkárfelelősségi egyezmény 146
7.4. Az 1979- évi Hold-megállapodás 147
7.5. ENSZ-határozatok 147
7.6. A világűrjog függő problémái 149
8. A nemzetközi környezetvédelmi jog 151
8.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog kialakulása és fejlődése 151
8.2. A szektorális környezetvédelmi egyezmények 153
8.3. Interszektorális vagy transzverzális környezetvédelmi egyezmények 158
8.4. A nemzetközi környezetvédelmi jog általános elvei 161
VII. fejezet: A LAKOSSÁG 167
1. Az állampolgárság és a honosság 169
1.1. Az állampolgárság és a honosság fogalma 169
1.2. Az állampolgárság a nemzetközi jogban 169
1.3. A jogi személyek honossága 174
2. A nemzetközi kisebbségi jog 176
2.1. A nemzetközi kisebbségi jog előzményei 176
2.2. A nemzetközi kisebbségi jog forrásai 179
2.3. A nemzetközi kisebbségi jogviszony 187
3. Az emberi jogok nemzetközi rendszere 191
3.1. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének kialakulása és fejlődése 191
3.2. Az 1966. évi egyezségokmányok és más generális sokoldalú szerződések 199
3.3. Az emberi jogok európai rendszere és más regionális rendszerek 208
3.4. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének általános sajátosságai 220
4. Delicta iuris gentium 225
4.1. A delicta iuris gentium intézménye a nemzetközi jogban 225
4.2. A nemzetközi szerződések mint a delicta iuris gentium forrása 228
4.3. Az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények kodifikációja 231
4.4. A delicta iuris gentium üldözése 232
4.5. Egyéb büntetőjogi tárgyú nemzetközi szerződések 235
5. A külföldiek jogi helyzete 237
5.1. A külföldiek helyzetére vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás kialakulása és fejlődése 237
5.2. A területi és a személyi felségjogból eredő jogosítványok 239
5.3. A külföldiek gazdasági tevékenysége 243
5.4. A menekültek 249
5.5. A külföldi haderők tagjai 252
VIII. fejezet: A DIPLOMÁCIAI ÉS A KONZULI KAPCSOLATOK JOGA 257
1. A diplomáciai és a konzuli kapcsolatok jogának történeti fejlődése 259
2. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának forrásai 264
3. A diplomáciai kapcsolatok létesítése, működése és megszűnése 268
3.1. A ius legationis 268
3.2. A diplomáciai képviselet tagjai 269
3.3. A diplomáciai képviselet és a diplomáciai képviselet tagjai működésének megszűnése 271
3.4. A diplomáciai képviselet működése 273
4. A diplomáciai kiváltságok és mentességek 276
4.1. A diplomáciai kiváltságok és mentességek alapja 276
4.2. A kiváltságok és mentességek csoportosítása 277
4.3. A diplomáciai képviselet kiváltságai és mentességei 278
4.4. A személyes kiváltságok és mentességek 281
5. A konzuli képviselet 286
5.1. A konzuli kapcsolatok felvétele, a konzuli képviselet tagjainak kinevezése és funkcióik megszűnése 286
5.2. A konzuli feladatok 287
5.3. A konzuli kiváltságok és mentességek 288

III. KÖTET
IX. FEJEZET: A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 11
I. RÉSZ: A nemzetközi szervezetekről 13
1. A nem kormányközi szervezetek 16
2. A nemzetközi szervezetek fogalma 18
3. A nemzetközi szervezetek osztályozása 21
3.1. Az univerzális szervezetek 21
3.2. A nem univerzális szervezetek 22
4. A nemzetközi szervezetek kialakulása és fejlődése 25
4.1. Előzmények 25
4.2. A Nemzetek Szövetsége 25
4.3. Az ENSZ megalakulása 27
4.4. A Nemzetközi Bíróság megalakítása 28
4.5. Az ENSZ szakosított intézményeinek létrejötte 29
5. A nemzetközi szervezetek rendszere kiépülésének hatásai 30
6. A diplomáciai konferenciák 33
6.1. A diplomáciai konferenciák szerepe 33
6.2. A diplomáciai konferenciákra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás 34
II. RÉSZ: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 37
1. Az ENSZ Alapokmánya 39
1.1. Az Alapokmány mint nemzetközi szerződés 39
1.2. Eltérések a nemzetközi szerződések jogától 39
1.3. Az Alapokmány sajátos tartalma 42
2. Az ENSZ-tagság 44
2.2. Az ENSZ-tagság megszűnése 45
3. Az ENSZ-rendszere 48
A) Az ENSZ főszervei 48
4. A Közgyűlés 48
4.1. A Közgyűlés szervezete 48
4.2. A Közgyűlés hatásköre 51
4.3. A Közgyűlés feladatköre 53
5. A Biztonsági Tanács 55
5.1. A Biztonsági Tanács szervezete 55
5.2. A Biztonsági Tanács hatásköre 56
6. A Gazdasági és Szociális Tanács 58
7. A Titkárság 62
7.1. A főtitkár 62
7.2. A Titkárság 63
II. Az ENSZ feladatai 65
8. A nemzetközi béke és biztonság 66
8.1. A viták békés rendezése 66
8.2. A nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése, megszegése és támadó cselekmények eseteiben alkalmazandó eljárás 70
8.3. A békefenntartás 76
8.4. A leszerelés 80
9. A gazdasági és szociális együttműködés 81
9.1. Az ENSZ részvétele a fejlődő országok előrehaladásának támogatásában: a segélyprogramok 82
9.2. A fejlesztési évtizedek 83
9.3. Törekvések a fejlődés akadályainak, az egyenlőtlenség okainak felszámolása 84
9.4. A fejlődő országok alapvető problémái 87
9.5. A kábítószerek 89
III. RÉSZ: A szakosított intézmények és egyéb univerzális nemzetközi szervezetek 93
1. A szakosított intézmények általános sajátosságai 95
2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98
2.1. Az NMSZ felépítése 98
2.2. Az NMSZ tevékenysége 99
3. Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 100
3.1. Az UNESCO felépítése 100
3.2. Az UNESCO tevékenysége 100
3.3. Az UNESCO feladatinak megvalósításához hozzájárulnak a nemzeti UNESCO-bizottságok és nagyszámú nem kormányközi szervezet. 101
4. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 102
4.1. Szervezete 102
4.2. Tevékenysége 102
4.3. A Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap 103
4.4. A Világélelmezési Tanács 103
4.5. A Világélelmezési Program 104
5. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 105
5.1. Szervezete 105
5.2. Tevékenysége 105
6. A Bretton Woods-i intézmények 106
6.1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) (Alapokmányát az 1982. évi 6. tvr. hirdette ki.) 106
6.2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) (Alapokmányát az 1982. évi 15. tvr. hirdette ki.) 107
7. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 109
7.1. Szervezeti felépítése 109
7.2. Funkciói 109
7.3. Szabályozási tevékenysége 110
8. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 111
8.1. Szervezeti felépítése 111
8.2. Funkciói 111
9. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 113
9.1. Előzmények 113
9.2. Az 1994. évi Marrakesh-i egyezmény, azaz a világkereskedelmi szerződés (kihirdetve az 1998. évi IX. törvényben) 115
9.3. A Kereskedelmi Világszervezet struktúrája, feladatai és hatásköre, jogállása 118
9.4. A viták rendezése 120
4. RÉSZ: A nem univerzális szervezetek 125
1. Az euro-atlanti szervezetek 127
1.1. A háttér 127
1.2. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 132
1.3. Az Európa Tanács 136
1.4. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 140
1.5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 143
2. Más regionális szervezetek 147
2.1. Az Amerikai Államok Szervezete 147
2.2. Az arab és iszlám világ szervezetei: az Arab Liga és az Iszlám Konferencia 149
2.3. Az Afrikai Egységszervezet 153
2.4. A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) 155
X. FEJEZET: A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG 159
1. A Nemzetközi Bíróságra vonatkozó jogforrások 163
1.1. Az Alapokmány XIV. fejezete 163
1.2. A Statútum I63
1.3. Az 1978. évi Ügyviteli Szabályok 164
2. A Nemzetközi Bíróság mint intézmény 165
2.1. A Nemzetközi Bíróság összetétele 165
2.2. A bírák választása 165
2.3. A bírák jogállása 166
2.4. A Nemzetközi Bíróság belső szervezete 168
2.5. A különleges rendeltetésű alap 169
3. A Nemzetközi Bíróság joghatósága 170
3.1. A joghatóság fogalma 170
3.2. A Nemzetközi Bíróság joghatóságának alapjai 173
4. A Nemzetközi Bíróság eljárása 182
4.1. Az eljárás megindítása 182
4.2. A képviselet 182
4.3. Az eljárás szakaszai 182
4.4. Különleges eljárási helyzetek 185
4.5. A per befejezése 286
4.6. A Nemzetközi Bíróság ítéletei 286
4.7. A Nemzetközi Bíróság ítéleteinek végrehajtása 188
5. A tanácsadó vélemény 191
5.1. A tanácsadó vélemény kérésére jogosultak 191
5.2. A véleményadási kötelezettség kérdése 193
5.3. A véleményezési eljárás 194
5.4. A tanácsadó vélemény jogi következményei 195
6. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata 196
6.1. E gyakorlat a dolog természete szerint különböző szempontok szerint tekinthető át: 196
6.2. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata három szakaszra osztható: 196
6.3. "A jogszabályok megállapításának segédeszközei'' 198
6.4. A Nemzetközi Bíróság legfontosabb döntései 200
XI. FEJEZET: A FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK NEMZETKÖZI JOGA 205
I. RÉSZ: A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának fogalma 207
1. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának fogalma 207
1.1. A ius ad bellum és a ius in bello 207
1.2. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának struktúrája: a genfi és a hágai jog 208
1.3. A leszerelés és fegyverzetkorlátozás helye a fegyveres összeütközések nemzetközi jogában 209
1.4. A humanitárius nemzetközi jog és az emberi jogok nemzetközi rendszere 210
2. A fegyveres összeütközések nemzetközi jogának forrásai 211
2.1. A fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi szerződések 1856 és 1899 között 212
2. A hágai békekonferenciák 213
2.3. A két világháború között 213
2.4. 1945 után 214
2.6. A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai 217
3. A hágai és a genfi jog alapelemei 218
3.1. Különbségtétel a nemzetközi fegyveres összeütközés és a nem nemzetközi fegyveres összeütközés között 218
3.2. A hadviselő felek és semlegesek 221
3.3. A kombattánsok és a polgári lakosság 223
3.4. A hágai és genfi jog hatékonysága, azaz az erősítő és gyengítő tényezők 225
II. RÉSZ: A leszerelés 229
1. Százéves történet 231
2. A legfontosabb leszerelési-fegyverzetkorlátozási szerződések 236
2.1. A nukleáris fegyverek 236
2.2. A rakéták 238
2.3. A bakterológiai és toxinfegyverek eltiltásáról szóló 1971. évi New York-i egyezmény (Kihirdetve: 1975. 11. tvr-ben) 241
2.4. Az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi egyezmény 242
2.5. A környezeti hadviselés tilalmáról szóló 1976. évi New York-i egyezmény (Kihirdetve: 1978. 29. tvr-ben) 246
2.6. A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló 1981. évi genfi egyezmény (Kihirdetve: 1984. 2. tvr-ben) 247
2.7. A gyalogsági aknák tilalmáról szóló 1997. évi oslói egyezmény (Kihirdetve: 1998. évi X. tv-ben) 248
2.8. Az 1990. évi párizsi szerződés a hagyományos fegyveres erőkről Európában (Magyarország e szerződést a 48/1991. [XI.15.] Ogy. határozattal ratifikálta, majd a szerződés szövegét az 1999. évi VI. törvény hirdette ki) 249
3. A leszerelés-fegyverzetkorlátozás nemzetközi jogának alapelemei 251

Témakörök