Brueghel

Fülszöveg

Dominicus Lampsonius 1572-ben Brueghelt az "új Hieronymus Boschnak" nevezi, 1567-ben Ludovico Guicciardii a "második Girolamo Bosco" nevet adományozza neki. Carel van Mander 17. századi Brueghel-életrajzától Baudelaire 19. századi írásáig Bruehgelt egyöntetűen a Piet den Drol", azaz "Furcsa Péter" névvel illették, mivel szellemes képekben ábrázolta a világ mulattató jelenségeit; a maga pőreségében mutatta be az emberi butaságot és aljasságot, figyelmeztető szándékkal, de a nevettetés eszközével. A flamand festő, Pieter Brueghel munkásságát övező, századokon átívelő siker és ismertség mellett meglepően gyér ismeretanyag áll rendelkezésre az életéről. Művészi életútját a különleges egyediség jellemezte, ezen az úton nem maradt hely a művész népszerűsítésére, csak a mű számított. A híres kortárs, földrajztudós és barát, Abraham Ortelius azt írta erről, hogy Brueghel teljesen belemerült azoknak a dolgoknak a megalkotásába, "amelyeket nem lehet megfesteni". Így történhetett, hogy miközben közszeretetnek örvendett jeles kortársai - tudós humanisták, vállalkozó kereskedők - körében, akik versengtek képeiért; nem szólva művésztársairól, akik féltve gyűjtötték műveit a festő halála után is (Rubens tizenkét darabot szerzett belőlük), mind a mai napig nem sikerült hiánytalanul kideríteni születésének helyét és idejét. Bizonytalan még a neve írása is. Eredetileg Brueghelnek írták (így olvasható az első, hiteles okmányban), ám a korábbi szövegekben bőven találhatók más változatok is... Vissza