"Születtem Egerben, amire büszke vagyok"

Fülszöveg

Bródy Sándor Egerben, a Kacsapart utcában született, szegény zsidó kiskereskedő családban, Bródy Jakab és BIau Katalin tizennegyedik gyermekeként. Szülőházát emléktábla jelöli a róla elnevezett utcában. Apja Kossuth-párti, 1848-as nemzetőr volt: „Kényelmes és gőgös török-magyar zsidó volt az apám és én az ő fia vagyok." Csodálatos lelkületű édesanyja a szatmárnémeti temetőben nyugszik.
Bródy korának ünnepelt írója volt, a fiatal írónemzedék lelkes, ötletgazdag, mindig vitára kész vezéralakja. Mikszáth is nagyra becsülte, bámulatra ragadta rendkívüli munkaerejével és termékenységével. Számos fiatal író, köztük Móricz Zsigmond is iránymutatóként követte. Ady neki dedikálta a Város megvétele után című versét: „Bródy Sándornak küldöm, a legszebb, legigazabb magyar poétának, Sándor bátyámnak, ki talán nem is tudja, hogy mennyi mindent csinált és folyatott le e csatornátlan'országban."Ady szerint Bródy „színes, pompás lelkületű mestere a magyar irodalomnak. ( ) A hevesi televénynek... Tovább

Fülszöveg

Bródy Sándor Egerben, a Kacsapart utcában született, szegény zsidó kiskereskedő családban, Bródy Jakab és BIau Katalin tizennegyedik gyermekeként. Szülőházát emléktábla jelöli a róla elnevezett utcában. Apja Kossuth-párti, 1848-as nemzetőr volt: „Kényelmes és gőgös török-magyar zsidó volt az apám és én az ő fia vagyok." Csodálatos lelkületű édesanyja a szatmárnémeti temetőben nyugszik.
Bródy korának ünnepelt írója volt, a fiatal írónemzedék lelkes, ötletgazdag, mindig vitára kész vezéralakja. Mikszáth is nagyra becsülte, bámulatra ragadta rendkívüli munkaerejével és termékenységével. Számos fiatal író, köztük Móricz Zsigmond is iránymutatóként követte. Ady neki dedikálta a Város megvétele után című versét: „Bródy Sándornak küldöm, a legszebb, legigazabb magyar poétának, Sándor bátyámnak, ki talán nem is tudja, hogy mennyi mindent csinált és folyatott le e csatornátlan'országban."Ady szerint Bródy „színes, pompás lelkületű mestere a magyar irodalomnak. ( ) A hevesi televénynek minden csiragazdagsága benne van az ő lelkében."
fiez egri diákok írója. Gárdonyi jó barátja számos alkalommal tett tanúbizonyságot szülővárosa iránti szeretetéről: „Születtem Egerben, amire büszke vagyok." fia. igazság bajnoka egész életében Tinódi eszményét követte: „Se adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat bé nem írtam - mi keveset írtam, igazat írtam". Egerben, az egri vár kultuszhelyén ismerte és tanulta meg az „Emberségről példát, vitézségről formát'. Művészi hajlama, a színjátszás, a szobrászat, a festészet és versírás iránt itt jelentkezett először: Az egri hegyekben valami puha kőre találtunk, amiből tollkéssel is lehetett figurákat faragni. Mi sem akadályozhatott meg abban, hogy képfaragó legyek. A versírás azonban kerülgetett mégis, de nem nagy erővel, hiszen kötelesség, pensum is volt egyszersmind. "
Az arckép vallomásaiban meghatott szavakkal vall a ciszterci Alma Materről is, melynek 1874-1876 között tanulója volt: „Tizenhétéves koromban én még nem tudtam, mely pályán terem számomra babér De hogy terem valahol, azt sejtettem, mint sejti minden gyorsan növő siheder, aki szerzetes gimnáziumba járt, hol a deklínációval egyidőben ojtják be szívébe a dicsvágyat is. "
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a MIT Heves Megyei Tagozata és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár jubileumi Bródy-emlékkiállítássai, konferenciákkal, ünnepi rendezvényekkel és emlékkönyvvel tiszteleg Eger szülötte előtt - születésének 150. évfordulóján.
Cs. Varga István Vissza