Brigetio kincsei

Előszó

A komáromi Klapka György Múzeum régészeti kiállítása új kiállítással bővül. Köszönhető ez elsősorban annak a leletgazdagságnak, amely a Komárom/Szőny alatt húzódó római kori város, Brigetio hagyatékának tekinthető, s amely az elmúlt években mind közelebb kerül a maga egykori valóságában nemcsak a kutatókhoz, hanem a múzeum tárlói révén a múzeumlátogatóhoz is. Múzeumunkban eddig az egykori Brigetio mindennapjainak életét kíséreltük meg az anyagi kultúra megismerését lehetővé tevő tárgyi emlékek bemutatása révén közel hozni a mai kor emberéhez: láthattuk, hogy milyen használati tárgyaik, agyagból és üvegből készített edényeik voltak, hogyan díszítették és készítették ezeket, milyen területekkel tartottak fenn kereskedelmi kapcsolatot, ahonnét ellátták őket a jobb minőségű, birodalom-szerte elterjedt, luxuscikknek számító importárukkal, milyen ékszereket viseltek a városban elő emberek, milyen házakban laktak, és végezetül milyen káprázatos belső díszekkel, nevezetesen falfestményekkel díszítették ezeket. Az idei kiállítás a halottak világába kalauzol el minket. Abba a különös világba, amely az ókor emberének felfogása szerint az élet szerves részét, az evilági élet folytatását jelentette. A temetési rítusok, a halottak kultuszok segítettek felidézni, emlékezetben tartani és generációról generációra továbbadni az ősök tetteit, követendő példát állítva a fiatalok számára. A temetők világa a települések részét képezte. Ahogyan azonban az életet elválasztja a túlvilágtól a halál, úgy különülnek el a temetők is a mindennapok életének színterétől, a városok területétől. A városba igyekvők azonban áthaladtak a városba vezető utak mellett húzódó temetőn: a sírok mellett gyakran megálltak, az itt kialakított kőpadokon - amint az pl. a Pompeii közelében is látható - megpihentek, falatoztak és bort ittak, s mindeközben megszemlélték a síremléket, elolvasták az elhunyt emlékét megörökítő sírfeliratot, amelyen hol arra kérték az utazót, hogy - pl. borral - áldozzon az ő emlékének, hol pedig arra, hogy illetlenséggel ne háborgassák nyugalmukat. Ezt a különös világot szeretnénk a látogató elé tárni az 1998. nyarán (július 27-én és augusztus 11-én) a MOL Rt. Komáromi Finomítójának területén végzett leletmentés során napvilágot látott 3 szarkofágban talált temetkezések és a gazdag sírmellékletek bemutatásával. Az, hogy mindez alig 8 hónappal a feltárást követően megtörténhet, több körülmény szerencsés együtthatójának köszönhető: Első helyen a feltárás körülményeit kell megemlíteni, nevezetesen azt a tényt, hogy a ritka leletet haladéktalanul jelentették a komáromi Klapka György Múzeumnak, amiért is meleg köszönet illeti Várhidi Ilonát, a MOL Rt. üzemfenntartási főmunkatársát és Kecskeméti Zsolt műszaki ellenőrt, hogy az üzem területén az ún. "A" út alatt, távhővezeték fektetése során a földmunkagép markolókanalának nyomvonalában a hétvégén lelt sírokat földdel visszatakarták, nehogy illetéktelenek hozzájuk férhessenek, és gondoskodtak a terület biztosításáról. További szerencsés körülményként említendő, hogy a sírokból kiemelt tárgyak igen hamar jó kezekbe kerültek: a gyors kiszáradásnak induló üvegedények megmenekülése a biztos megsemmisüléstől Nagyné Lőrincz Judit restaurátor (Magyar Nemzeti Múzeum) áldozatos munkájának köszönhető, aki a leletmentést követő éjjel megkezdte a leletek konzerválását, és mindaddig gondoskodott az összes többi tárgy állagának megőrzéséről, amíg a megfelelő szakembereket a különböző anyagcsoportokon elvégzendő munkákra fel tudtuk kérni. Áldozatos munkájáért, valamint az üvegedények, üveg- és gagátékszerek, továbbá a faragott csonttárgyak restaurálásáért és az emberi csontok konzerválásáért ezen a helyen mondunk köszönetet, akárcsak Szőke Balázsnak, aki az arany-, bronz- és vastárgyak, illetve Papp Jánosnak, aki a kőszarkofágok restaurálását végezte el. Köszönet illeti Fényes Gabriella és Miklósity Szőke Mihály régészek, az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke doktori ösztöndíjasainak munkáját is, akik a szőnyi Vásártéren egy hónapon át folyó feltárások utolsó pillanatáig kitartottak, és így frissen diplomázott régészként részesei lehettek a ritka élményt nyújtó - azonban fizikai megerőltetésektől sem mentes - leletmentésnek, később pedig részt vállaltak a tárgyak feldolgozásában, rajzos dokumentálásában és a restaurálás szervezésében. A természettudományos elemzések embertani részének precíz és gyors elvégzése dr. Éry Kinga anthropológus, míg a szarkofágokban talált növényi magok archeobotanikai elemzése Dálnoki Orsolya régész munkájának köszönhető. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk kifejezni köszönetünket a MOL Rt.-nek, valamint Baladincz Jenőnek a Komáromi Finomító igazgatójának és Héra Istvánnak, a Kenőanyag Üzletág igazgatójának, akik segítségével lehetővé vált a tárgyak konzerválása, restaurálása és gyors bemutatása. Vissza