A természet nagy eseményei

Előszó

Megdöbbentő belegondolni, hogy a körülöttünk lévő világ - növények, állatok, erdők, mezők, óceánok, az évszakok változása vagy az állatok éves vándorlása -, azaz minden, amit összességében földi életnek nevezünk, egy kozmikus véletlennek köszönheti kivételességét. Az univerzum egészét tekintve nevetségesen apró dologról van szó, ami azonban számunkra, egyszerű földi halandók számára az egész világ rendjének egyik kulcsát jelenti. Ez pedig nem más, mint bolygónk forgástengelyének ferdesége.
Fogjunk egy narancsot, és képzeljük el, hogy az a földgolyó. Tartsuk úgy, hogy a szárrésze legyen felül, mutasson északra, a kis bemélyedés az alján pedig lefelé, dél felé nézzen. Képzeljük el, hogy a narancs egy függőleges tengely körül forog, amely a szárrészen és a kis alsó bemélyedésen halad át. így forogna a Föld is egy tökéletes univerzumban: a Déli- és az Északi-sarkon áthaladó függőleges tengely körül, 147 millió kilométerre a Naptól. Bolygónk egy nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot a saját tengelye körül, azt az időt pedig, amely alatt a Föld megkerüli a Napot, évnek nevezzük.
Forgassuk a narancsot lassan a tengelye körül, és képzeljük el, hogyan érkeznek felszínére a távoli nap sugarai, azaz annak fénye és hője! Ebben a „gyümölcsuniverzumban" a narancs egyenlítője mindig forró, hiszen a napsugarak merőlegesen esnek rá, a sarkok felé haladva pedig egyre hűvösebb lesz. E képzeletbeli világban mindig az egyenlítőt éri a legtöbb napsugárzás, így itt lesz a legmagasabb a hőmérséklet, az északi és a déli félteke pedig mindig azonos mértékben melegszik fel. Vissza