Brehm - Az állatok világa

Előszó

E könyv olvasójának gyakran szemébe fog ötleni a madarakról szóló részben, hogy szerző vajmi sűrűn hivatkozik atyja megfigyeléseire, sőt ezeket nem egyszer szó szerint idézi. Valóban, ezt a világhirü és örökéletű munkát nem egy tekintetben készitette elő Brehm apó. Brehm Keresztély Lajos (1787-1864) ugyanis a türingiai Unterrentendorf falucska lelkésze lelkipásztori teendői mellett talált magának időt arra is, hogy a természettudományokkal foglalkozzék, e téren mint iró is működött, a madártanban pedig kiváló érdemeket szerzett magának.
Brehm apó házában minden jel tanúskodott arról, hogy gazdája legfőbb örömét a természettudományban, nevezetesen az állattanban találja. Gazdag állatgyűjtemény volt házának legszebb ékessége, szeliditett állatok fogadták a látogatót s ezek voltak a gazda gondűzői és a gyermekek játszótársai, a sétákon, kirándulásokon, vadászatokon állandóan folyt az állatok megfigyelése, beszédközben ez a tárgy minduntalan visszatért az érdeklődés központjába s ami különösen érdekesnek, fontosnak bizonyult, az papirra és a tudomány gyarapitására a nyilvánosság elé került.
Brehm Alfréd Ödön 1829-ben, február 2.-án született és az a környezet, melyben felnőtt, az a példa, melyet apja adott, nemcsak gyermekkorát és ifjúságát, hanem egész jövőjét meghatározta. Nem iskola, apja volt a tanitója s mikor Brehm apó feladatát betöltötte, fia átvette az egész nemes örökséget és ugyanazon szellemben folytatta tovább, mégis annyi különbséggel, hogy míg az apa Németország állatvilágának határain belül maradt, a fiu kiterjesztette érdeklődését az egész földkerekségre.
Atyja tizennégyéves korában Altenburgba küldte, hol négy éven át elméletileg és gyakorlatban építészettel foglalkozott. Épitészeti tanulmányait műszaki főiskolán kellett volna befejeznie, de erre sohasem került sor, mert tizennyolcéves korában az, ami előbb atyja oldalán szórakozás volt számára, élethivatásává lett. Br. Müller János Vilmos Württembergben, szenvedélyes vadász és madárgyűjtő, 1847-ben expedíciót szervezett, melynek hivatása volt Afrika gazdag állatvilágát kutatni és Müller gazdag gyűjteményét afrikai állatokkal kiegészíteni. Brehm csatlakozott az expedícióhoz, sőt később annak vezetője lett s ezzel rálépett arra az útra, melyről többé le nem tért.
Az expedíció Egyiptomba ment s öt évig, 1852-ig, időzött a Nilus vidékén. Első nevezetes felfedező utjuk Kairóból Kartumba vezetett, ezt még Müller vezette személyesen, de nemsokára visszatért hazájába s a vezetést átadta a húszesztendős fiatalembernek, ígérvén továbbra is a költségek fedezését... Vissza