Brazília

Előszó

Régebben szokásban volt, hogy az írók, mielőtt átadták egy-egy művüket a nyilvánosságnak, egy kis előszót bocsátottak eléje s abban nyíltan elmondották, miféle szempontból és milyen szándékkal írták könyvüket. Jó szokás volt ez, mert az ilyen őszinte és közvetlen megszólalás eleve érintkezést, megértést teremtett az író és közönsége között. Én is szeretném lehető nyíltsággal megmondani, mi indított arra, hogy ilyen, az eddigi munkakörömtől látszólag annyira távoleső tárggyal foglalkozzam.
Amikor 1936-ban a Pen Club kongresszusára készültem Buenos Airesbe, kapóra jött nekem az a meghívás, látogassak el egyúttal Brazíliába. Nem vártam valami különösen sokat ettől az utazástól. Olyasféle dölyfös elképzelésem volt Brazíliáról, mint az átlagos európainak vagy északamerikainak. Most megpróbálok visszaemlékezni rá, milyen is volt ez az elképzelés. Gondoltam: egy a délamerikai köztársaságok közül, olyan mint akármelyik másik, meg sem igen lehet különböztetni őket egymástól; éghajlata forró, egészségtelen, politikai viszonyai nyugtalanok, pénzügye zilált, közigazgatása elhanyagolt és csak a parti városokban van tűrhető rend... de tájképei elragadók és sok még az országban a ki nem aknázott lehetőség. Olyan föld ez tehát, - gondoltam akkor - amely a kétségbeesett kivándorlóknak vagy gyarmatosoknak való, semmiképpen sem az az ország, amelytől szellemi ösztönzést várhatunk. Vissza

Fülszöveg

A mai irodalom egyik legnagyobb, legeredetibb egyénisége, akinek minden könyve irodalmi esemény, olyan feladatra vállalkozott, amely eddig látszólag teljesen kívül esett a szépirodalom körén. Egy ország "regényét" írta meg. Ez az ország valósággal külön világ, - nagyobb, mint egész Európa - határtalan lehetőségekkel. Stefan Zweig, aki hosszabb időt töltött el Brazíliában, a tudós ismeretgazdagságával, a világjáró tapasztalatával, a művész intuíciójával látja ezeket a lehetőségeket és ezért Brazíliát a jövő országának nevezi. Egy hatalmas ország "regényének" a megírásához olyan sokirányú képességek kellene, amelyek nagyon ritkán egyesülnek egyetlen emberben, egyetlen íróban: széleskörű és rendkívül sokoldalú tudományos ismeretek, gazdag tapasztalatok és élmények és egy nagy regényíró teremtő, ábrázoló művészete. Stefan Zweig műveinek rendkívüli népszerűségét éppen annak köszönheti, hogy mindhárom követelményt kivételesen egyesíti. Új művében "A jövő országának" regényében mindenekelőtt Brazília történeti fejlődéséről ad drámaian érdekes és lebilincselő képet, azután ismerteti a legnagyobb délamerikai állam gazdasági és társadalmi életét, majd a jövő országának előttünk teljesen ismeretlen, vonzóan újszerű kultúráját mutatja be, végül pedig egyéni élményeit és utazásait rajzolta le páratlanul életteljesen és plasztikusan. Stefan Zweig "A jövő országá"-ban valósággal felfedezte a roppant délamerikai birodalom igazi életét és könyve olvasása lehetősége ad arra, hogy mi is ennek a rendkívül érdekes felfedezésnek a részesei legyünk. Vissza