Előszó
AJÁNLÁS
A hang egyéni.
Dr. Bőzsöny Ferenc hangja is olyan, amit lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem odafigyelni rá: az lehetetlen.
Ilyen hangadottsággal az ember vagy a szószékre megy, vagy mikrofon közelébe, vagy a színpadra, vagy a Parlamentbe politikusnak: mindegyikhez nagyon jó hangadottság kell, azonban nem mindenkinek a hangja ilyen mély zengésű, mint a harangok nagy része.
A Mecsek alján, Pécsett született éppen 75 éve: egy nappal Háromkirályok ünnepe, azaz Vízkereszt után.
Ifjúkorában mindenhová többnyire az utolsó pillanatban, sőt, gyakorta elkésve érkezett, ezért családja egyik tagja kitalálta, hogy születési dátuma is azért esett az említett napra, mert a királyok csapatát is lekésve, egy nappal későbben érkezett.
Egynapos késés szerencsére soha többé nem fordult vele elő: az órák, a percek, majd rádiós korában a másodpercek szorításával azonban sűrűn meg kellett küzdenie.
A régi, helyenként már sárguló fényképek az elmúlt évtizedek eseményeibe repítik vissza az Olvasót.
Sorra feltűnnek a kedves alakok: vendéglős édesapja, édesanyja, Amerikát megjárt apai nagyszülei, akik velük laktak a Pacsirta utca sarkán álló - azóta már lebontott - házukban, amelytől nyugatra, a szőlőkkel borított Makár-hegy, északra a Csoronika-dűlő, dél felől a Hadapród-iskola, keletre a Pius-templom és a gimnázium, a Sörgyár, majd a Makár utcai elemi iskola határolta szűkebb kis világát, ahol élete első másfél évtizedét töltötte.
Az azóta eltelt idő eseményekkel olyannyira tarka és zsúfolt, hogy még ebbe az életrajzi kötetbe sem fér bele minden: csak szemelgethet az Olvasó az oly sok meghatározó személyiség, találkozás és élmény között.
Annak idején tanítóinak és egymásnak is így köszöntek: „Szebb jövőt!"
Ezt kívánja most is szívből mindnyájunknak.
Lezsák Sándor országgyűlési képviselő
Vissza