Előszó
Kedves Olvasó!
Ki e könyvbe lapozol, a lelkembe lépsz be.
Verseimben nem csodát találsz. Nem nagyvonalú irodalmi alkotást. Egy műszaki, egyszerű ember rímekbe szedett őszinte szándékát, vallomásait.
Tér és idő ölelésében átível korokon, tájegységeken, emberi sorsokon. Valamikor egy (csak egy) embernek, máskor ismerős embercsoportoknak címeztem mondandómat.
Szinte mindig szeretettel fogadták és bíztattak a folytatásra.
Mint a címben is jeleztem, egész életemet áthatja az emberi szeretet a jó akarat, a segíteni akarás.
„Hogy az az indulat, mi munkál szívemben
Mást is boldogítson! Soha el ne vesszen!"
S, a legnagyobb elismerés a szívetekből áradó hála, az ajkatokról szóló köszönöm!
Utazzatok hát velem a líra szárnyain!
Fogadjátok be a szeretet által kínált jó indulatokat!
Köszönöm, hogy velem voltatok s, hogy vagytok nekem!
S, hogy ki vagyok én? „Egy népi sarjadék" (Arany J.)
Az ismerőseim tudják.
Vagy általuk, vagy a verseim által mások is megismerhetnek.
Legfőbb törekvésem volt és lesz, hogy embertársaim felé egy kis szépséget, bíztatást, együttérzést, bátorítást küldjek.
A világot megváltoztatni nem tudom. Nem lehet.
Ám a pillanatnyi örömök segítségével enyhülnek a gondok, megtanuljuk egymást szeretni, tisztelni.
Minden apró jó tétemény a Gonosz hatalmából visszavesz egy picit.
Vissza