Előszó
A föld az ember, a társadalom létrejötte és fejlődése szempontjából különös jelentőségű, az ember és a társadalom létét alapvetően meghatározó része a természetnek. Tény, hogy természetes...
Tovább
Előszó
A föld az ember, a társadalom létrejötte és fejlődése szempontjából különös jelentőségű, az ember és a társadalom létét alapvetően meghatározó része a természetnek. Tény, hogy természetes környezetünk más létfontosságú „elemei" (így például a napfény, levegő, víz stb.) sem nélkülözhetők az emberek, a társadalom számára. A föld különös jelentőségét az a tény emeli ki, hogy a természet létfontosságú tárgyai közül a föld nem mozgó, legalábbis emberi léptékkel mérve nem, vagyis helyhez kötött szemben a levegővel, vízzel. Ennek következtében, mint később látni fogjuk, olyan módon sajátítható el, hogy tulajdonából, használatából más személyeket, embercsoportokat kizárhatunk. Ez az egyik oka annak, hogy a földre vonatkozó társadalmi viszonyok sajátos szabályozást igényelnek, és ezért is beszélhetünk földjogról, mint a jogrendszer sajátos, elkülönült területéről.
Ahhoz azonban, hogy a földjog tárgyát a földjogi viszonyokat, azok rendszerét megismerhessük e jogág szempontjából használható fogalmának pontosítására van szükségünk.
A föld többjelentésű szó. Fogalma alatt értjük naprendszerünk harmadik bolygóját a Földet, amely magában foglalja a szárazföldeket, az óceánokat, a levegőréteget, a föld mélyét. A föld szó jelenti az óceánokból kiemelkedő szárazföldet, vagyis a földfelszín szilárd felső rétegét a felszíni vizekkel együtt, és jelenti a más néven talajnak is nevezett termőréteget.
A földjog szempontjából a föld kifejezés alatt a Földnek mint bolygónak a szilárd felületi felszínét értjük a felszíni vizekkel együtt. Nem foglalkozunk a földfelszín egyéb képződményeivel (tengerekkel, óceánokkal) és a föld mélyével. Az ezekkel összefüggő viszonyokat más jogterülethez tartozó rendelkezések szabályozzák.
Vissza