Előszó
1977-ben egy 688 oldalas, 16 történeti és néprajzi tanulmányt tartalmazó könyv jelent meg Szentendrén a Studia Comitatensia 5. köteteként, Börzsöny néprajza címmel. Az 1970-es években széles körű szakmai összefogással végzett kutatást a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának akkori vezetője, IKVAI NÁNDOR irányította és ő szerkesztette a fent említett tanulmánykötetet is. E munkálatok célja az volt, hogy a kutatók bővítsék az Ipoly magyarországi oldalán és a Börzsöny hegység nyugati részén lévő, Pest megyéhez tartozó falvak történelméről és népi kultúrájáról való ismereteinket, összefoglalják a régi és bemutassák az új kutatási eredményeket, valamint hogy adatokat szolgáltassanak az akkor már évek óta folyó, azóta befejezett (lásd: Palócok. Szerk.: BAKÓ FERENC. I. 443 p., II. 503 p., III. 889 p., IV. 925 p. Eger, 1989) „palóckutatás"-hoz.
A terület (az egykori Hont megye) szlovákiai, annak többségében szlovákok által lakott északi részén JÁN BOTÍK vezetésével szintén az 1970-es években folyt szervezett néprajzi kutatás. E kutatások eredményeit először a Slovensky Národopis 1974/2. számában (6 tanulmány, pp. 177-325.) tették közzé, amit 1988-ban egy monográfia (Hont. Tradície l'udovej kultúry. Szerk.: JÁN BOTÍK. Banská Bystrica, 1988. 679 p.) kiadása követett.
1989-ben a szobi honismereti tanácskozáson Győr-Sopron, Komárom, Pest és Nógrád megyék képviselői egy honismereti-néprajzi kutatási program tervét állították össze. E program megvalósításának első lépéseként MÁNDLI GYULA, az Érdy János Könyvtár és Információs Központ vezetője 1990 nyarán néprajzi kutatótábort szervezett Szobon. A szobi táborban eltöltött egy hét alatt kirajzolódott egy (régi, kiadatlan, illetve új tanulmányokat tartalmazó) kiadvány terve, amely az IKVAI NÁNDOR által szerkesztett tanulmánykötet folytatásaként a hagyományokban gazdag, magyarok, szlovákok és németek által lakott terület (az Ipoly mente, a Börzsöny és környéke, az egykori Hont megye) történelmének és népi kultúrájának megismeréséhez és megismertetéséhez nyújtana további adalékokat.
Időközben, a JÁN BOTÍK által szerkesztett monográfiától indíttatást kapva és több előzmény (szervezett gyűjtés 1989-ben Leléden, valamint 1990-ben és 1991-ben Ipolyszalkán) után a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányával és az Érsekújvári Járási Honismereti Múzeummal karöltve) 1991-ben egy több évre tervezett, nagy szabású program megvalósítását határozta el, amelynek célja az egykori Hont megye magyarsága (több mint 60 település) népi kultúrájának vizsgálata, különös tekintettel a magyar-szlovák és a magyar-német interetnikus kapcsolatokra (LISZKA JÓZSEF: Egyre nagyobb igényességgel. Egy most induló monografikus néprajzi kutatás margójára. Hírharang, 1991/4. sz. pp. 6-7.; Néprajzi Hírek, 1991/2-3. sz. pp. 58-59 ).
A két kutatási programban résztvevő intézmények és szervezetek képviselői 1991 szeptemberében, a X. Honti Napok keretében Ipolyságon megtartott tanácskozáson egyeztették terveiket, és elhatározták, hogy a munkát a jövőben közösen és összehangoltan fogják folytatni.
Vissza