Karcag a magyar művelődés történetében

Előszó

Szeretettel köszöntöm a kedves olvasót.
Nem kis kihívás felvállalni, hogy a magyar kultúra létét tekintve ezer évre visszanyúló - impozáns építményében megpróbáljuk megkeresni azokat a kisebb vagy nagyobb építőköveket, amelyeket egy olyan alföldi város, mint Karcag tudhat magáénak. Kultúránkat talán katedrálishoz lehetne hasonlítani, amelyben azért lehet találni olyan részleteket is, amelyek eredetüket, az alkotók személyét, munkálkodásuk helyszínét tekintve karcagi vonatkozásokkal bírnak. Hiszen mit is tehetett egy alföldi szabadságolt nagykun város szellemi közössége, mit tehettek legkiválóbbjai a magyar művelődésért az elmúlt évszázadokban? Jól tudjuk, hogy vidékünket nem hagyták háborítatlanul a történelem viharai. A nagykunoknak számos megpróbáltatás után kellett újrakezdeniük autonómiájuk kiépítését, egyházi és világi önkormányzataik újjászervezését. A karcagiakat máig is büszkeséggel tölti el, hogy ezek a nem könnyű helyzetek sem gátolták a település legjobbjait az alkotómunkában. Országos, netán világhírnévre is szert tett fiakat adhatott a hazának, a magyar kultúrának ez az alföldi város. Hogyha tallózunk a nevek között, akkor látható az a gazdagság, az a szellemi, alkotói, nívó, amelyre nagy szüksége volt a múltban és a jelenben is mind a helyi, mind az országos társadalomnak. Ez mérce is a jelenkorban élők és remélhetőleg a későbbi korok számára is. Üzenet, hogy vannak olyan elődeink, vannak olyanok, akik etalont jelenthetnek, amelyhez igazodni kell, amelyet követni szükséges, és amely művet szemlélni az ember számára ma is kivételes, szellemi élményt jelent. Vissza