Borúra derű

Előszó

Éppen két esztendeje, hogy a Lilium Aurum kiadó jóvoltából Varázslatos mesék napkeletről cím alatt napvilágot látott egy híres közelkeleti mesegyűjtemény egy részének magyar fordítása. Azok között, akik ezt a kötetet - az előző folytatását - tartják kézben bizonyosan van olyan is, akinek még ismeretlen ez az előzmény, azaz számukra ez az első kötet.' A szép sikert aratott könyv előszavában felvázoltam e híres mesegyűjtemény eddigi történetét. így az olvasó megértését kell kérnem, hogy itt bizonyos ismétlésekre kényszerülök.
A fordítás alapjául szolgáló művet egy jeles francia keletkutató, A. Galand fedezte fel törökországi tanulmányútja során, a konstantinápolyi könyvbazár egy üzletében 1773-ban. Jóllehet ő kitűnő ismerője volt a közelkeleti mesekultúrának, hiszen Európa neki köszönhette az Ezeregyéjszaka meséinek francia fordítását és értő magyarázatát, e mesegyűjtemény fordítására nem vállalkozott. E feladat elvégzése Pétis de la Croix érdeme lett.
Jól ismert, hogy a könyvek, így a fordítások sorsa is nagyon különböző és különös lehet. Ez érvényes erre a könyvre is, amely hosszú ideig feledésbe merült. Két évszázaddal később Vámbéry Ármin, a nemzetközi turkológia ismert és elismert mestere hívta fel a figyelmet a mű, egy Budapestre került török nyelvű kéziratára. Ő elsősorban annak nyelvét tanulmányozta, de abból egy mesét is közzétett 1901-ben megjelent könyvében.
A törökországi török nyelv egyik fontos nyelvemlékének számító kézirat teljes szövege - ismét valamivel több mint száz év múltán - 2006-ban került a facsimile kíséretében kiadásra. Ez a szöveg szolgált a Lilium Aurum gondozásában megjelent korábbi és jelen kötetben közzétett fordítás alapjául. Vissza