Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemszociológiai tanulmány

Gépirat

'Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemszociológiai tanulmány ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	119 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egy térképpel, néhány ábrával és táblázatokkal illusztrált. Gépirat.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az MSZMP Központi Bizottsága 1958. október 10-én határozatot hozott "A munkásosztály helyzetének megjavitásáról".
Az MSZMP Borsod-Abauj-Zemplén megyei Bizottsága az eltelt időszakban többször is vizsgálta a fenti határozat alapvető célkitűzéseinek a dolgozók üzemen belüli és üzemen kívüli életének - alakulását, az üzemek mozgalmi és gazdasági vezetésének törekvéseit fenti határozatok valóraváltására.
Az 1958. óta eltelt időszakban a gazdasági és társadalmi életben végbement fejlődés a dolgozók életkörülményeire komoly hatással volt. Az MSZMP Borsod-Abauj-Zemplén megyei Bizottsága ez évben ismét megvitatja a KB. 1958 évben hozott határozat végrehajtásának helyzetét. A megye hét nagyüzemében - köztük a BSZT üzemeiben is - az illetékes pártbizottságok utján üzemszociológiai vizsgálatot végeztetett.
A BSZT dolgozóinak helyzetéről készített tanulmány fő célja, hogy az eddigi vizsgálatoktól eltérően szélesebben és mélyebben elemezze a dolgozók anyagi helyzetének, tudatának változását, e tényezők és a dolgozók cselekedeteinek összefüggését. A fentiek ellenére, a tanulmány keretében nincs lehetőség arra, hogy az üzemszociológia és a dolgozók anyagi helyzete, tudata és cselekedete közötti összefüggések minden vonatkozását részletesen elemezze. Célunk az, hogy e tanulmányban csak a főbb vonatkozásokat elemezzük, az eddigiektől részletesebben és ezzel lehetőséget adjunk ahhoz, hogy a későbbiek során a tanulmány egyes részkérdéseit külön-külön vizsgálat tárgyává téve a szükséges konkrét intézkedések megtétele tovább javitsa a dolgozók helyzetét.
A tanulmány elkészítésénél a LKM anyagát vettük alapul, azonban ugy szerkezetében, mint mutatószámaiban eltértünk tőle annyiban, amennyiben a szénbányászat sajátossága, illetve a két iparág közötti különbség ezt szükségessé tette. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1-2
Rövid történeti visszapillantás a borsodi szénmedence államositás utáni idejére 3 - 5
A. A dolgozók munka és üzemen belüli életkörülményeinek, jellemzése 6 - 71
1./ Állományi létszám alakulása állománycsoportonként 7 - 13
2./ Női munkaerők foglalkoztatása a BSZT-nél 14 - 16
3./ Munkások életkor, szakmai képzettség és
szolgálati idő szerinti megoszlása. A
törzsgárda kialakulása és jelenlegi helyzete 17 - 24
4./ A dolgozók lakóhely szerinti megoszlása 25 - 27
5./ Dolgozók üzemegészségügyi, biztonsági és
munkavédelmi helyzete 28 - 42
Üzemegészségügyi helyzet 28-32
Munkavédelmi és munkásjóléti beruházások 33 - 35
Biztonsági és baleseti helyzet 35 - 42
6./ Dolgozók részére biztosított különböző
juttatások 43 - 50
A bányamunka ellátásával kapcsolatos
közvetlen juttatások 45 - 44
Étkeztetés 45 - 46
Munkásszállók 46 - 48
Fürd6ellátottság 48 - 49
Munkásszállítás 49 - 50
Költségösszesités 50
7./ Bányász lakótelepek helyzete 51- 53
8./ A dolgozók anyagi helyzete 54
Munkás állomány bérrendszere 54-55
Szakmányos dolgozók bérezése 55 - 58
Időbéres munkás bérezés 58 - 60
Alkalmazottak bérezése 60-63
Egy családtagra jutó havi jövedelem
alakulása 64-68
Megtakarítás 68
Háztartási gépekkel, kulturális eszközökkel való ellátottság 68-71
B. A dolgozók tudatának, ideológiai viszonyának
és társadalmi cselekvésének jellemzése 72
1./ Általános jellemzés 73-75
2./ A munkához és munkahelyhez való viszony 75-77
3./ Szocialista brigád-, kiváló dolgozó-,
munkaverseny-, ujitó mozgalom 77-85
4./ Társadalmi tulajdon kezelése, védelme 85-86
5./ Munkafegyelemmel kapcsolatos kérdések 86-87
6./ Állami oktatás, művelődés, pártoktatás 88-95
7./ A termelési tanácskozások és tapasztalatai 95-97
8./ A dolgozók megbecsülése, munkatársi viszony 97-106
9./ A dolgozók véleménye társadalmi kérdésekben 107-115
10./ A bányász öntudat 115-118
C. Ábrák 119