Borsodi földrajzi évkönyv III-IV.

Fülszöveg

BORSODI FÖLDRAJZI ÉVKÖNYV 1962
E könyvben megjelent tanulmányok tudományos igénnyel, de ugyanakkor népszerű, közértliető formában ismertetik Borsod megye természeti szépségeit, gazdasági életét, a geográfia helyi hagyományait és a megyében folyó földrajzi tudományos és ismeretterjesztő munkát.
A Borsodi Földrajzi Évkönyv 1962. évi kötete nagy segítséget nyújt a földrajztanároknak, a lakóhelyismeretet tanító nevelőknek, a Bükköt, a Zempléni hegységet és az Észak-borsodi karsztot járó turistáknak, idegenvezetőknek és hasznos olvasmányul szolgál mindazoknak, akik érdeklődnek a Borsod megyei tájak és földrajzi érdekességei iránt.
Címoldalon: az arlói ló:
Következő kötetünk:
Dr. Nóvák István: KIÉ A GYERMEK?
A származásmegállapítás, gyermekelhelyezés és a szülői felügyelet kérdéseivel a tudományos ismeretterjesztő irodalom ez-ideigmég nem foglalkozott. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni dr. Nóvák István könyve, amely elsősorban a nem-jogász dolgozóithoz szól, úgy azonban, hogy... Tovább

Fülszöveg

BORSODI FÖLDRAJZI ÉVKÖNYV 1962
E könyvben megjelent tanulmányok tudományos igénnyel, de ugyanakkor népszerű, közértliető formában ismertetik Borsod megye természeti szépségeit, gazdasági életét, a geográfia helyi hagyományait és a megyében folyó földrajzi tudományos és ismeretterjesztő munkát.
A Borsodi Földrajzi Évkönyv 1962. évi kötete nagy segítséget nyújt a földrajztanároknak, a lakóhelyismeretet tanító nevelőknek, a Bükköt, a Zempléni hegységet és az Észak-borsodi karsztot járó turistáknak, idegenvezetőknek és hasznos olvasmányul szolgál mindazoknak, akik érdeklődnek a Borsod megyei tájak és földrajzi érdekességei iránt.
Címoldalon: az arlói ló:
Következő kötetünk:
Dr. Nóvák István: KIÉ A GYERMEK?
A származásmegállapítás, gyermekelhelyezés és a szülői felügyelet kérdéseivel a tudományos ismeretterjesztő irodalom ez-ideigmég nem foglalkozott. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni dr. Nóvák István könyve, amely elsősorban a nem-jogász dolgozóithoz szól, úgy azonban, hogy mondanivalóit a jogász is használhassa.
E kettős célkitűzés érdekében a tudományos igénnyel megírt mű az egyszerű történés-keretbe illesztett párbeszédes megoldást választja.
Két ember: egy vasmunkás és egy bíró beszélget és eszmecseréjük során feltárul a sokoldalú téma minden részlete anélkül, hogy megértése bármilyen jogászi felkészültséget igényelne. Ugyanakkora szöveghez illesztett jegyzetanyag a szalíembert, a jogászt is tájékoztatja a hatályos joganyagról és a bírói gyakorlatról. Vissza