Borsod vármegye

Borsod, Gömör és Kishont K. E. E. vármegyék

Szerző

vitéz Beszterczey Mihály

vitéz Borbély-Maczky Emil

Budapest

'Bacsó Nándor: Borsod vármegye ' összes példány

Kiadó:	Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám:	347 oldal
Sorozatcím:	Vármegyei Szociográfiák
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	31 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, rajzokkal, grafikonokkal illusztrálva. Aranyozott, festett, dombornyomásos egészvászon kötésben. Merkantil-nyomda (Havas Ödön) nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Borsod vármegye alispánjának előszava
Borsod vármegye már a honfoglalástól kezdve jelentős szerepet játszott hazánk történetében. Területén történtek olyan események, amelyek nemcsak a magyar történelemnek fordulópontjai, hanem befolyással voltak az európai történelem alakulására is. Itt'játszódott le az 1241. évi tragikus kimenetelű Muhi-pusztai csata; itt volt 1596-ban a mezőkeresztesi ütközet; 1707-ben pedig Ónodon tartották azt a nevezetes országgyűlést, amely után egyelőre eltűnt a kibékülés lehetősége az udvar és a magyar nemzet között.
De nemcsak politikai és köztörténeti szempontból jelentős események színhelye Borsod megye, hanem - mint ezt az újabb kutatások igazolták és tisztázták - Boldván, vagyis megyénk területén írták a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket: a Halotti Beszédet és itt készült a híres Pray kódex is.
Ilyen nagymultú megyének múltjához illően megírt történetének kellene lennie. Ám a viszonyok mostohasága miatt csak későn jutott abba a helyzetbe, hogy megfelelő szakemberrel megírassa a történetét. Mikor megnyílt a lehetőség erre, a halál elragadta dr. Borovszky Samut, mielőtt befejezte volna a művét s így Borsod vármegye monográfiájának csak első kötete készült el. Borsod megye igyekezett befejeztetni a megkezdett munkát. Meg is egyezett dr. Závodszky Leventével, hogy befejezze, illetve kiegészítse Borovszky művét. Azonban mielőtt bármi történhetett volna, kitört a világháború és így a szándék megvalósítása jobb időkre maradt.
A világháború után jött a pénz elértéktelenedése, majd a gazdasági válság. Ezek miatt mostanig nem adódott lehetőség arra, hogy a kivitelben többször megakadt szándék valóra válhasson. Éppen ezért készséggel nyújtottam segítőkezet a Vármegyei Szociográfiák szerkesztőségének, mikor vállalkozott Borsod vármegye szociográfiájának kiadására és ebben közölni kívánta a megye történetét is.
A rendelkezésre álló kevés hely és még kevesebb idő miatt csak a legszükségesebb szempontokra lehetett figyelemmel lenni. Ezért a történelmi rész nem exakt munka és csak rövid áttekintésben adhatja a megye történetét, de hű képet ad az 1711 utáni eseményekről s mivel a megye történetének ez a része eddig ismeretlen volt, hiszem, hogy a hiányt megfelelően pótolni fogja addig is, míg megyénk abba a helyzetbe kerül, hogy történetének részletes feldolgozásával szolgálhat. Az író így is, amennyire az idő és hely szűk volta megengedte, történetírói módszerrel és lelkiismeretességgel igyekezett megfelelni a föladatának és pótolta a ma már bizonyos részeiben elavult Borovszky-féle munka hiányait is.
Községeink történetének földolgozását is megtalálja a műben az olvasó s ezeknek a községtörténeteknek egybefüggő föltárása is régen érzett hiányt pótol.
Egyebekben a szerkesztőség figyelemmel volt minden követelményre, amelyet egy ilyen megyei szociográfiával szemben támasztani lehet. Igyekezett tömör, mégis lehetőleg mindenre kiterjedő képet adni a megye mai földrajzi, néprajzi, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, egészségügyi, közjóléti és munkásviszonyairól, természeti szépségeiről, turisztikájáról és üdülőhelyeiről. Hiszem, hogy meg is felelt a kívánalmaknak.
Ismerve a mai nehézségeket és tudva, hogy ezzel a vállalkozással a nehéz viszonyokhoz mérten, legalább egy ideig hiányt fogunk pótolni, útjára bocsájtom Borsod vármegye szociográfiáját és kérem, fogadják olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel és igyekezettel támogattam én is ezt a nemes célt.

Miskolc, 1939. évi október havában. Vissza

Tartalom

Borsod vármegye főispánjának ajánlása. vitéz Borbély-Maczky Emil 4
Borsod vármegye alispánjának előszava: Lukács Endre 5
I. rész
BORSOD VARMEGYE ÉS NÉPESSÉGÉNEK TÖRTÉNETE.
Dr. Klein Gáspár:
Őskor 11
Bronzkor 12
Vaskor 12
Kelták és a római kor 13
A népvándorlás'kora 13
A honfoglalás 15
A kereszténység kora 17
A királyi vármegye 19
A nemesi vármegye 23
A mohácsi vész kora 32
A török világ 34
A kuruc kor 45
A restauráció kora 47
Vitam et sanguinem 53
II. József 55
A reformok kora 57
Borsod megye a szabadságharcban 63
Az abszolutizmus és provizórium 67
A kiegyezés után 70
Borsod vármegye a világháborúban 75
A világháború után 77
Az egyesített vármegyék kora 81
BORSOD VÁRMEGYE MAI VISZONYAINAK RAJZA.
Borsod vármegye területének általános leírása
vitéz Beszterczey Mihály 3
Borsod vármegye éghajlata
Bacsó Nándor 7
Borsod vármegye mezőgazdasága
vitéz Beszterczey Mihály 11
Borsod vármegye állattenyésztése
vitéz Beszterczey Mihály 26
A Bükk-hegység vadállománya
Péchy-Horváth Rezső 44
A bükki kincstári halgazdaság 46
Élet a Hámori-tóban 47
Borsod vármegye árvízvédelme 48
Borsod vármegye ipara 50
Borsod, a magyar Ruhr 52
Borsod vármegye kereskedelme 56
Bányászat 57
A Bükk hegység 58
Borsod vármegye üdülőhelyei 63
A Bükk, a téli sportok hazája 72
Borsod vármegye közlekedésügye 73
A***-gal jelzett tanulmányokat Péchy-Horváth Rezső irta.
A magyar Semmering új autóútjai 75
Borsod vármegye népe 76
Kozma Béla
Nemzetiségi viszonyok 83
A népesség szaporodása 86
Lendvay Ferenc
Az egyke Borsod megyében 86
vitéz Borbély-Maczky Emil
A népesség foglalkozása 88
A család és a munka
Soóky Kálmán 91
A borsodi nép élete és szokásai
Kozma Béla 91
A fonó
Soóky Kálmán 105
Karácsonyi és farsangi népszokások
Kárpáthy László dr. 105
A mezőkövesdi pályaudvar *** 108
Matyóország
Kozma Béla 108
Mezőkövesd népének szociális helyzete *** 119
A borsodi barlanglakók *** 122
Borsod vármegye közegészségügyi szociográfiája
Spiry Endre dr. 124
Közjóléti intézmények Borsodban
*** 135
Borsod vármegye tűzrendészete 136
Vallási viszonyok *** 137
Borsod vármegye iskolái 240
Felekezeti iskolaügy*** 142
Borsod vármegye iskolánkívüli népművelése*** 143
Borsod vármegye műemlékei
Leszih Andor 144
III. RÉSZ.
MISKOLC.
Miskolc őskora
Leszih Andor 3
Miskóc földiétől Nagy-Miskolcig
Marjalaki Kiss Lajos 4
Miskolc általános leírása
Péchy-Horváth Rezső 9
Az Avas
Marjalaki Kiss Lajos 12
Érdekes adatok Miskolc múltjából és jelenéből
Marjalaki Kiss Lajos 14
Miskolc pénzintézetei
Miskolc város kereskedelme *** 19
Miskolc ipara
Miskolc hitélete *** 19
Miskolc közoktatása *** 22
A Borsod-Miskolci Múzeum
Leszih Andor 28
Miskolc műemlékei
Leszih Andor 30
A képzőművészet Miskolcon*** 33
Színművészet Miskolcon 34
Arló 6
Arnót 6
Ároktő 7
Balajt 8
Balaton
Bánfalva 9
Bánhorvát 9
Bántapolcsány 10
Barcika 11
Bélapátfalva 12
Belsőbőcs 13
Berente 15
Bogács 16
Boldva 17
Bolyok 18
Borsod 20
Borsodgeszt 21
Borsodivánka 23
Borsodnádasd 24
Borsodszemere 25
Borsodszentgyörgy 26
Borsodszentmárton 26
Borsodszirák 27
Bóta 28
Bükkaranyos 29
Bükkmogyorósd 29
Bükkzsére 30
Center 31
Cserépfalu 32
Cserépváralja 33
Csernely 34
Csokva 35
Damak 36
Debréte 37
Dédes 37
Diósgyőr 38
Disznóshorvát 40
Dopiaháza 42
Dövény 44
Dubicsány 45
Edelény 46
Egerfarmos 46
Eger 48
Emőd 49
Felsőábrány 49
Felsőkelecsény 51
Felsőnyárád 51
Felsőtelekes 52
Felsőzsolca 53
Galvács 55
Gelej 56
Görömböly 57
Gömbösfalva 58
Hámor 59
Hangács 60
Harsány 61
Hegymeg 62
Hejőbába 63
Hejőcsaba 64
Hejőkeresztúr 66
Hejőkürt 67
Hejőpapi 68
Hejőszalonta 68
Hódoscsépány 69
Igrici 70
Irota 71
Jakfalva 72
Járdánháza 73
Kacs 73
Keresztespüspöki 74
Királd 75
Kisgyőr 76
Kissikátor 77
Kistokaj 78
Kondó 78
Kurityán 79
Külősbőcs 80
Ládbesenyő 81
Lak 82
Lénárddaróc 83
Mályi 83
Mályinka 83
Martonyi 85
Meszes 86
Mezőcsát 87
Mezőkeresztes 89
Mezőkövesd 90
Mezőnagymihály 92
Mezőnyárád 93
Monosbél 94
Mucsony 95
Muhi 96
Nagybarca 97
Nagycsécs 98
Nagyvisnyó 99
Négyes 99
Nekézseny 100
Nemesbikk 101
Noszvaj 102
Novaj 103
Nyékládháza 104
Nyomár 106
Óhuta 107
Omány 108
Ónod 108
Ostoros 111
Ózd 112
Parasznya 113
Radostyán 114
Rakaca 115
Rakacaszend 115
Répáshuta 116
Rudabánya 117
Sajóbábony 118
Sajóecseg 119
Sajógalgóc 120
Sajóivánka 121
Sajókápolna 122
Sajókaza 123
Sajókazinc 125
Sajókeresztúr 126
Sajólád 127
Sajólászlófalva 128
Sajómercse 129
Sajónémeti 130
Sajóörös 130
Sajópálfala 131
Sajópetri 132133
Sajósenye 134
Sajószentpéter 135 136
Sajószöged 137
Sajóvámos 138
Sajóvárkony 139
Sajóvelezd 140
Sály 141
Sáta 141
Szakácsi 142
Szakáld 143
Szalonna 146
Szendrő 146
Szendrőlád 147
Szentistván 148
Szihalom 149
Szilvásvárad 150
Szirma 151
Szirmabesenyő 152
Szuhakálló 152
Szuhogy 153
Tard 154
Tardona 155
Tibolddaróc 156
Tiszabábolna 157
Tiszadorogma 158
Tiszagyulaháza 158
Tiszakeszi 159
Tiszaeszlár 160
Tiszapalkonya 161
Tiszaszederkény 161
Tiszatarján 163
Tiszavalk 163
Ujhuta 164
Uppony 164
Vadna 165
Varbó 166
Vatta 167
Viszló 168
Ziliz 168
Hangony 169
Susa 170
Szentsimon 170
Uraj 170
V. RÉSZ.
SZEMÉLYI ADATTÁR. 171

Témakörök

Szociológia > Településszociológia > Régiók
Szociológia > Szociográfia
Helytörténet > Magyarország > Megyék > Egyéb
Helytörténet > Honismeret > Megyei
Szociológia > Magyarországon
Helytörténet > Monográfiák

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem