Előszó
Részlet a könyvből:
"... Bors várától Borsod vármegyéig
Amikor a honfoglaló magyarok a Hejő-patak mellett táboroztak, Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának „nagy földet adott a Tapolca vizétől a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"... Bors várától Borsod vármegyéig
Amikor a honfoglaló magyarok a Hejő-patak mellett táboroztak, Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának „nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, amelyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette". - így ír Anonymus Borsod megye kialakulásáról. A történettudomány kiderítette, hogy mi ennek a históriának a valóságmagva: Anonymus jóval későbbi állapotot vetít vissza a honfoglalás idejére. Bors valószínűleg a megye első ispánja volt, tehát a X-XI. század fordulóján élt. Róla kapta nevét a megye és egyik leszármazottjától, a Miskolc nemzetség ősétől Miskolc városa.
Borsod a honfoglalás idején határmegye volt, hozzá tartozott a tornai erdőispánság is Torna vármegye kialakulásáig. Határőrök lehettek azok az ide telepített besenyő vitézek, akiknek köszönheti nevét Ládbesenyő és Szirmabesenyő, valamint azok az íjász székelyek, akik a harcmódjukról elnevezett Lövő faluban éltek. A tornai erdőispánság jóval nagyobb volt, mint a későbbi Torna megye azt a hatalmas erdőséget jelentette, amely egészen a lengyel határig terjedt, hozzá tartozott tehát a történeti Abaúj, Szepes és Sáros vármegyék egy része is. Borsod területe - Torna vármegye kialakulása után - a XIX. század elejéig változatlan volt, csak néhány kisebb megyeszéli település (Kemej, Viszló, Abafalva stb.) hovatartozása ingadozott.
Itt említjük meg, mint érdekességet, hogy az 1647. évi országgyűlés Borsodhoz csatolta a török által csaknem teljesen elpusztított Csongrád vármegyét (amely ekkor mindössze huszonöt helységből állott), s így Csongrád egy fél évszázadra tulajdonképpen Borsod egyik járása lett. Ekkoriban keletkezett egy nézeteltérés a Rákóczi-család és Borsod megye között Szeged városát illetően: a Rákócziak szerint Erdélyhez tartozott, tehát az ő birtokuk volt, míg a megye szerint Csongrádhoz, ezért magának követelte. E nézeteltérésnek a török kiűzése vetett véget: amikor is újra önálló lett Csongrád vármegye."
Vissza