Előszó
A rendszerváltozás óta eltelt bő évtized alatt örvendetesen megnőtt az érdeklődés a helytörténet, a honismeret iránt. Megszaporodott azon kiadványok száma is, melyek egy-egy település történetét dolgozzák fel. A kis közösségek igénye saját múltjuk megismerése iránt újabb és újabb településmonográfiákban ölt testet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár gyakorló pedagógusokkal közösen most arra vállalkozott, hogy egy olyan kiadványt készítsen el, mely nem egy település történetét dolgozza fel, hanem összefoglalva a megye, illetve a valaha létezett öt történeti vármegye múltját tárja az olvasó elé.
Kötetünket hat fejezetre osztottuk. Az első fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzát, tájait, természeti különlegességeit mutatja be. A második fejezet a történeti megyék múltjával, történelmével foglalkozik a paleolit kortól, a népvándorláson és honfoglaláson keresztül az 1989-es rendszerváltásig. A fejezetben hangsúlyos szerepet kap a közigazgatás története, a megyehatár változások, a közigazgatási módosulások, de természetesen bemutatjuk a magyar történelem fő eseményeinek - tatárjárás, törökkor, Rákóczi szabadságharc, 1848/49-es forradalom és szabadságharc, első és második világháború, 1956-os forradalom és szabadságharc - megyénkre vonatkozó történéseit is.
A harmadik fejezet az irodalomé. Ebben nemcsak a megyénk területén született írókról, költőkről emlékezünk meg, hanem azokról is, akik - bár nem itt születtek -, de baráti, rokoni kapcsolatok okán számos alkalommal megfordultak nálunk, vagy műveikben a borsodi, abaúji, zempléni táj szépségeit írták le.
A negyedik fejezet a megye népművészetéről, a viseletről, a lakáskultúráról, a népszokásokról szól. Tájegységenként gyűjti össze a jellegzetességeket, s nem feledkezik meg a népi ételek bemutatásáról sem.
Az ötödik fejezetben a megye területén található műemlékeket: kastélyokat, várakat, kúriákat, templomokat mutatjuk be, és a népi műemlékeken keresztül az ipari műemlékekig számba vesszük Borsod-Abaúj-Zemplén megye építészeti örökségét.
Vissza