Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956

Előszó

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei történetének kutatása 1999-ben kezdődött és mára lényegében befejeződött. Jelen munka keretében ennek egy részét, a sátoraljaújhelyi és szerencsi járások történetét teszem közzé. A megyénk 1956-os eseményeivel foglalkozó szakirodalom meglehetősen szűk körű, és elsősorban Miskolcra koncentráló, így túlnyomórészt a levéltárakban, múzeumokban őrzött iratokra támaszkodtam. A kutatás kiterjedt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Hermán Ottó Múzeum iratanyagára. A forradalom napjaiban készült iratok viszonylag kis számban maradtak meg, s azok is legtöbbször csupán szűkszavú ülés jegyzőkönyvek, vagy határozatok. Segítségemre voltak a korabeli rendőrségi és határőrségi napi jelentések, valamint a sajtótermékek, amelyek első kézből számoltak be az akkori közelmúlt eseményeiről. Ezek viszont többször téves információt (pletykát, rémhírt) örökítettek meg. Ugyancsak fenntartással kezelendőek az 1956. november 4-e után megjelent - az eseményeket bemutató - újságcikkek állításai, hiszen propagandisztikus céllal készültek. Többségük az események „ellenforradalmi", „restaurációs", „antidemokratikus" jellegét kívánta kidomborítani, s e célból elrugaszkodott a valóságtól. Az itt közölt állítások egy része később visszhangzott a megrágalmazottak vádiratában, de azok már a - pártatlannak nem tekinthető - bírósági eljárás próbáját sem állták ki. (Ennek iskolapéldája a nem létező „feketelista", amelyet a propaganda szerint szinte minden községben elkészítettek a kivégzendő kommunistákról.) Vissza