Borsod

Előszó

Részlet a könyvből:
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország páratlan természeti szépségekben bővelkedő területe. Ez annak köszönhető, hogy északi felét a magyar Középhegység változatos hegycsoportjai alkotják. Ide esik a Bükk hegység jelentős része, tőle keletebbre az északborsodi karszt, - népiesen Gajaság, - majd a Cserehát, és a Hernádon túl a Zempléni hegység. Ezeket a megye déli részére benyomult nagy magyar Alfölddel négy nagyobb folyó, a Tisza, Bodrog, Hernád és a Sajó köti ösze, teszi változatosabbá. Rajtuk kívül számtalan kisebb hegyi patak pisztrángos vizeivel vonzza ide évezredek óta az idegeneket, és bűvöli el az itt lakókat. Területe 7247 négyzetkilométer. Az ország összterületének 7,7 százaléka: 1 208 333 kh. Nagyságra nézve Magyarország második megyéje.
A Földünkön 800 000 -1 000 000 éve megjelent ember, itt eddig ismert leleteink szerint 60-100 ezer éve lakik és munkálkodik. (Cserépfalu, Subalyuk-barlang neandervölgyi típusú emberének csontleletei igazolják ezt..) Az itt elhúzódó mészkőhegyek barlangjai már a korai kőkorban nagyszámú lakosnak nyújtottak otthont. Az új kőkor embere sok nyíltszíni települést is hagyott maga után, s ettől kezdve jóformán minden történeti kor emlékanyaga azt igazolja, hogy megyénk területe kedvelt települési helye volt a történelem színpadán megforduló embertömegeknek.
A népvándorlás utolsó szakaszában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt itt meg, olvadt össze az őslakossággal, és alakították ki azt a vármegyét, melynek központja, az őskori földvárra épített honfoglaláskori, megerősített földvár volt, Borsod vára, amiről később a mai, egyesített megye legnagyobb része nevét kapta." Vissza