Végtelen geometriai sor | |
A végtelen sor. A végtelen sor összetartásának és széttartásának fogalma | 3 |
A végtelen geometriai sor | 8 |
A végtelen geometriai sor összege | |
A szakaszos tizedes törtek | |
A logaritmus | |
A logaritmusról általában | 13 |
A logaritmus fogalma | |
A logaritmus görbéje | |
Alaptételek | |
A Briggs-féle logaritmusok | 19 |
A Briggs-féle logaritmusokról általában | |
A karakterisztika és a mantissza | |
A logaritmus kiszámítása | |
A logaritmustáblák használata | |
A logaritmus alkalmazása | |
Áttérés más logaritmusrendszerre | |
Exponenciális egyenlet | |
Kamatos kamatszámítás | |
Egyszerű kamatszámítás | 38 |
Az egyszerű kamatszámítás alapfogalmai | |
A kamat kiszámítása | |
Tőke, idő és kamatláb kiszámítása | |
Több tőke együttes kamatja | |
Utólagos és előleges kamatláb | |
Diszkontszámítás | 43 |
Kamatos kamatszámítás | 45 |
Kamatos kamatszámítás alapfeladata | |
Relatív és konform kamatláb | |
Előleges és utólagos kamatozás | |
A járadékszámítás | |
A törlesztési terv | |
A kötvények törlesztése | |
A pont | |
A pont helyének meghatározása a síkon. A derékszögű koordináták | 69 |
A derékszögű koordináták | |
Két pontnak egymástól való távolsága. Az egyenes darabot m:n arányban osztó pont koordinátái | 71 |
Két pontnak egymástól való távolsága | |
Valamely távolságot m:n arányban osztó pontnak koordinátái | |
A háromszög területe | |
A vonal egyenlete | 74 |
A koordináták transzformációja | 75 |
Az egyenes | |
Az egyenes általános egyenlete | 76 |
Az egyenes általános egyenletének különböző alakja | |
Az egyenes és a két ismeretlent tartalmazó elsőfokú egyenlet | |
Két egyenes metszéspontjának koordinátái. Két egyenessel bezárt szög. A párhuzamos és merőleges egyenesek | 79 |
Két egyenes metszéspontjának koordinátái | |
Két egyenessel bezárt szög | |
Egy vagy két adott ponton átmenő egyenes egyenlete. Valamely pontnak adott egyenestől való távolsága | 81 |
Az egy adott ponton átmenő egyenes egyenlete | |
A két adott ponton átmenő egyenes egyenlete | |
Valamely adott ponton átmenő és adott egyenessel párhuzamos vagy az adott egyenesre merőleges egyenes egyenlete | |
Valamely pontnak adott egyenestől való távolsága | |
A kör | |
A kör egyenletei | 87 |
A kör általános, tengely- és középponti egyenlete | |
A kör és a két ismeretlent tartalmazó másodfokú egyenlet | |
A kör és az egyenes metszőpontjának koordinátái | 89 |
A kör és az egyenes metszőpontjának koordinátái | |
Az ellipszis | |
Az ellipszis fogalma és szerkesztése | 91 |
Az ellipszis fogalma | |
Az ellipszis szerkesztése | |
Az ellipszis középponti és csúcsponti egyenlete | 92 |
Az ellipszis középponti egyenlete | |
Az ellipszis csúcsegyenlete | |
Az ellipszis szerkesztése a tengelyek segítségével | |
Az ellipszis és a két ismeretlent tartalmazó másodfokú egyenlet | |
A hiperbola | |
A hiperbola fogalma és szerkesztése | 96 |
A hiperbola fogalma | |
A hiperbola szerkesztése | |
A hiperbola középponti és csúcsegyenlete | 97 |
A hiperbola középponti egyenlete | |
A hiperbola csúcsegyenlete | |
A hiperbola és a két ismeretlent tartalmazó másodfokú egyenlet | |
A parabola | |
A parabola fogalma és szerkesztése | 101 |
A parabola fogalma | |
A parabola szerkesztése | |
A parabola csúcsegyenlete | 102 |
A parabola csúcsegyenlete | |
A parabola és a két ismeretlent tartalmazó másodfokú egyenlet | |
A differenciálhányados | |
A függvény differenciálhányadosának fogalma | 105 |
A függvény változása és a függvényt ábrázoló görbe vonal menete. A függvény maximuma és minimuma és a függvény második differenciálhányadosa | 113 |
A függvény változása és a függvényt ábrázoló görbe vonal menete | |
Néhány egyszerűbb függvény differenciálhányadosának meghatározása | 119 |
Az x az n-ediken és az x a -n-ediken egész kitevőjű hatványfüggvény differenciálhányadosa | |
A sin x függvény differenciálhányadosa | |
A cos x függvény differenciálhányadosa | |
Az állandó mennyiséggel szorzott függvény differenciálhányadosa | |
Az összeg (különbség) differenciálhányadosa | |
Összetettebb függvények differenciálhányadosának meghatározása | 125 |
A szorzat differenciálhányadosa | |
A hányadosok differenciálhányadosa | |
A függvény függvényének differenciálhányadosa | |
A törtkitevőjű hatvány differenciálhányadosa | |
Az első és a második differenciálhányados fizikai jelentősége | 130 |
A sebesség és az első differenciálhányados | |
A gyorsulás és a második differenciálhányados | |
A függvény integrálja | 133 |
A függvény integráljának fogalma | |
A határozatlan integrál | |
Néhány egyszerűbb függvény határozatlan integrálja | |
A területszámítás és a határozott integrál | 137 |
A területszámítás | |
A köbtartalom kiszámítása | 141 |
A kapcsolástan elemei és a kéttagúak magasabb hatványai. A valószínűségszámítás | |
A kapcsolástan elemei | 145 |
A kapcsolástan fogalma és föladata | |
Permutációk | |
Variációk | |
Kombinációk | |
Kéttagúak hatványai | 158 |
Kéttagúak hatványai | |
A binomiális együtthatók tulajdonságai | |
A valószínűségszámítás | 163 |
Az egyszerű valószínűség | |
A viszonylagos valószínűség | |
Az összetett valószínűség | |
A komplex számok elmélete | |
A komplex számok és azok ábrázolása | 170 |
Komplex számok fogalma | |
Műveletek a komplex számokkal | |
Műveletek az a+bi alakra hozott komplex számokkal | |
Hatványozás | |
A komplex szám trigonometria alakja | |
Műveletek a trigonometriai alakra hozott komplex számokkal | |
Négyzetgyökvonás | |
Példatár | 187 |