A globális gazdaság földrajzi dimenziói

Tartalom

A szerzőkről 11
Előszó 13
Bevezetés 15
A TÉRBELISÉG ALAPJAI ÉS NÉHÁNY MEGJELENÉSI FORMÁJA 19
1. Alapkategóriák, összefüggések, példák
Mészáros Rezső 21
1.1. A tér 22
1.2. A hely 32
1.3. A tér, a hely és az idő viszonyrendszere 34
1.4. A lépték (arány, scale) 38
2. Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban
Boros Lajos 40
2.1. A tér a gazdaságföldrajzi elemzésben 40
2.2. A hely a gazdaságföldrajzi elemzésben 44
2.3. A lépték és a gazdaságföldrajz 47
2.4. A kötetben használt fontosabb térkategóriák és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak 51
3. A kulturális fordulat és hatása a gazdaságföldrajzban
Nagy Erika - Boros Lajos 57
3.1. Miért értelmezzük a gazdaság és kultúra kapcsolatát másképpen, mint húsz éve? 59
3.1.1. A munkapiac globalizációjának kulturális összefüggései 62
3.1.2. A vállalati kapcsolatrendszerek kulturális beágyazottsága 64
3.1.3. A kultúra mint gazdasági hajtóerő 65
3.2. Kultúra és gazdaság - változó világkép és definíciós kérdések 68
3.3. A gazdaság kulturális földrajzának néhány megjelenési formája 74
3.3.1. A fogyasztás kulturális földrajza 74
3.3.2. A termelés kulturális földrajza 78
3.3.3. A tőke-és pénzpiacok kulturális földrajza 74
A GLOBÁLIS GAZDASÁG MEGKÖZELÍTÉSEI 85
4. A globális gazdaság előzményei: a modern gazdaság történeti korszakai és térstruktúrái
Nagy Erika - Pál Viktor 87
4.1. A gazdaság térbeli rendszereinek formálódása 87
4.2. A kereskedelmi kapitalizmus jellemzői és térstruktúrái (16-18. század) 91
4.3. A hosszú 19. század: ipari forradalmak és modernizáció 96
4.3.1. Az iparosodás és az ipari forradalmak 97
4.3.2. A társadalom modernizációja 103
4.3.3. Az iparosodás földrajzi hatásai és térstruktúrái 105
4.4. Háború - válság - kilábalás 110
4.5. A szervezett kapitalizmus térstruktúrái 115
4.5.1. A háború utáni növekedés és a gazdaság átalakuló szervezeti keretei 115
4.5.2. Térfolyamatok a szervezett kapitalizmusban 118
5. A globális gazdaság ágazati és területi jellemzői
Pál Viktor - Boros Lajos 123
5.1. A fordizmus válsága és az erre adott első válaszok 125
5.1.1. A válság jelei és okai 125
5.1.2. A válságra adott első válaszok 127
5.2. A rugalmas termelés kialakulása és koncepciója 129
5.2.1. Az infrastrukturális keretek és a regulációs mód átalakulása 130
5.2.2. A felhalmozási rezsim új termelési paradigmája: a rugalmas termelés 133
5.2.3. A transznacionális vállalatok és a termelési hálózatok 135
5.2.4. Poszfordizmus - globalizáció - globális gazdaság 138
5.3. A gazdaság szerkezeti átalakulása 141
5.4. A rugalmas termelés térstruktúrái 145
5.4.1. Hatások és válaszok különböző földrajzi léptékekben 146
5.4.2. A globális városok 149
5.4.3. A rugalmas termelés nyertesei: a posztfordi sikerrégiók 152
5.4.4. Az átalakulás vesztes térségei 156
5.5. Posztfordi szerkezetváltás - ágazati esettanulmányok 157
5.5.1. A kohászat térbeli átrendeződése 158
5.5.2. Az autóiparban bekövetkezett térbeli-termelési változások 161
5.5.3. A szoftvergyártás térbelisége 168
6. A centrumok és erőterek változásai a világgazdaságban
Nagy Gábor 172
6.1. A világgazdasági pólusok áthelyeződése 172
6.1.1. A gazdasági pólus mozgása az Észak-atlanti térségen belül 173
6.1.2. A világgazdaság erőközpontjának eltolódása a Pacifikus-térség irányába 177
6.1.3. Napjaink világgazdasági erőközpontjai: a Triád-koncepció 177
6.2. Nemzetek feletti formális és informális szerveződések 178
6.2.1. Gazdasági integrációk a globális gazdaságban 178
6.2.2. A nemzetek feletti szervezetek és a globalizálódás 181
6.3. Gazdaságilag felemelkedő nagytérségek a globális gazdaság perifériáin 184
6.3.1. A kőolaj mint gazdaságstratégiai fegyver 184
6.3.2. Délkelet-Ázsia integrációja 185
6.3.3. A globális Észak kihívói 186
6.3.4. Az Európai Unió keleti perifériája 192
6.4. Az új hatalmak hátországának megszervezése - Kína példája 194
6.5. Konklúziók: a világrendszer-elméletek 196
7. A tőkeáramlás és a globális kereskedelem földrajzi dimenziói
Nagy Erika 199
7.1. A tőkemozgások globális kereteinek formálódása 201
7.1.1. A liberalizációs folyamat mozgatórugói 201
7.1.2. Lépések a növekvő mobilitás és az instabilitás felé 204
7.1.3. A technológiai fejlődés és a pénzügyi innovációk szerepe 210
7.2. A globális tőkeáramlások rendszerei 214
7.3. A globális kereskedelem térstruktúrái 221
8. A világgazdaság és a globális munkaerőpiac
Nagy Gábor 229
8.1. A globális munkaerőpiac szerveződési rendje 230
8.1.1. A rugalmas felhalmozási rezsim hatása a munkaerőpiacokra 230
8.1.2. A munkaerőpiac új modellje 231
8.2. A gyarmati rendszer felbomlásához kapcsolódó vándorlások 233
8.3. Gazdasági tartalmú népességmozgások az 1960-70-es évektől 235
8.4. A kvalifikált munkaerő kibocsátása és fogadása - vannak, akik egyenlőbbek? 238
8.5. A kelet-európai térség és a globális munkaerőpiacok 242
8.6. Migrációs folyamatok az Amerikai Egyesült Államokban - esettanulmány 244
9. A kulturális gazdaság globalizálódásának néhány földrajzi aspektusa
Boros Lajos-Pál Viktor 249
9.1. A kulturális globalizáció 250
9.1.1. Fogalmi kérdések 250
9.1.2. A kulturális globalizáció háttere 253
9.2. A kulturális gazdaság néhány ágazatának földrajzi sajátosságai 255
9.2.1. A médiavállalkozások globális hálózatai 255
9.2.2. A Gutenberg-galaxis vége? 258
9.2.3. A globális zeneipar 260
9.2.4. A filmipar globális és regionális szerveződése 265
9.2.5. A sport mint szórakoztató „iparág" 270
9.2.6. A turizmus és a tér eladásának kulturális kérdései 273
9.3. A kulturális globalizációhoz kapcsolódó konfliktusok 275
9.4. A hely szerepe a kulturális globalizációban 277
10. A globális gazdaság környezeti és társadalmi konfliktusai
Boros Lajos 278
10.1. Környezeti konfliktusok és a globális gazdaság 279
10.1.2. A fejlődés fenntarthatatlansága 279
10.1.2. Néhány kritikus globális környezeti probléma 283
10.1.3. Kísérletek a globális környezetvédelemre 287
10.2. Társadalmi és gazdasági konfliktusok 289
10.2.1. A globális jövedelmi egyenlőtlenségek 289
10.2.2. Bevándorlás és idegenellenesség 294
10.2.2. Konfliktusok a transznacionális nagyvállalatokhoz kapcsolódóan 297
10.3. A globalizációellenes mozgalmak 301
10.4. Globális problémák - globális megoldások? 306
A TUDÁS SZEREPE A GLOBÁLIS GAZDASÁGBAN 309
11. Az info-kommunikációs eszközök, rendszerek fejlődése, terjedése
Nagy Gábor 311
11.1. A technológiák versenye 312
11.2. Mobilitás az adatkommunikációban 315
11.3. Az infokommunikációs technológiák térbeli terjedése 316
12. Az információ, az oktatás, a kutatás és fejlesztés
Mészáros Rezső 321
12.1. Az információ 321
12.2. Az oktatás 324
12.3. A kutatás és fejlesztés, az innováció 331
13. A helyét kereső információgazdaság
Mészáros Rezső 339
13.1. Az információgazdaság értelmezései 339
13.2. Az információgazdaság és az új gazdaság 342
14. A globális kibertér
Mészáros Rezső 349
14.1. A kibertér, életünk része 349
14.2. A kibertér a virtuális valóság tere 361
Zárszó
Mészáros Rezső 367
Irodalom 369

Témakörök