Hollósy Simon

Szerző

Szerkesztő

Róla szól

Grafikus

Budapest

'Boros Judit: Hollósy Simon ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Kiadó-Magyar Nemzeti Galéria
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2014
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	79 oldal
Sorozatcím:	A magyar festészet mesterei
Kötetszám:	II/3
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 24 cm
ISBN:	978-963-09-8156-9
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"1896-ot írtak akkor. A magyar nemzet a millenniumot ünnepelte. Május 6-ára virradó éjszakán ütemesen zakatolt a személyvonat Budapestről Szatmár felé. Fiatal társaság szorongott a szűk üléseken, fáradtan bóbiskolva; mintegy húszan lehettek (...). Münchenből jöttek, Nagybányára utaztak, miután Budapesten az ezredévi kiállítás megnyitó ünnepségei közepett két napot töltöttek, a sok cécó miatt alig aludva valamit. A kocsifolyosón egy hollófekete hajói fiatal férfi álldogált, be-bekémlelve a kupékba: van e helyük a fiataloknak, tudnak-e aludni? 0 maga alig ült le helyére egész éjszaka, hogy amazoknak kényelmesebb legyen az elhelyezkedésük. Nyugtalan volt, mint a sorsfordulatot váró emberek. (...) A virrasztó férfi, aki mint fekete párduc a ketrecét, puha, nesztelen lépésekkel, imbolyogva mérte a folyosó hosszát: Hollósy Simon volt, a fiatal müncheni mester, akinek nevét, személyét már nagy hír és nagy tisztelet övezte az ottani festőfiatalság körében."
E mondatokkal indította Réti István a nagybányai művésztelepről írott könyvét, melyben az első pillanattól a középpontba állította Hollósy rendkívüli személyiségét, egyszerre ragadva meg azt az odaadást és gondosságot, amellyel tanítványai felé fordult, és a szorongást, mely eltöltötte az első nagybányai utazás során. Sajátos módon ennek köszönhető, hogy Hollósy a magyar művészettörténet egyik legtöbbet emlegetett, de kellőképpen nem értékelt alakjává vált. Neve elválaszthatatlanul összeforrott a nagybányai művésztelep megalapításával, de a hat Nagybányán töltött nyár története elfedte azt a tényt, hogy Hollósy egész életét Münchenben töltötté, és csak a nyári hónapokra tette át székhelyét Nagybányára, illetve a későbbiekben néhány kivétellel, Técsőre. De ami ennél is fontosabb, a nagybányai nyarak részletekbe menő tárgyalása homályba borította festői működésének későbbi éveit, mintegy mellékes időszakként tárgyalva életművének legfontosabb, harmadik szakaszát." Vissza

Tartalom

Hollósy Simon időskori arcképe 5
1. Hollósy Simon tanítványaival 7
2. Hollósy Simon fiatalkori arcképe 8
3. Apánk halála, 1880 10
4. Férfiarckép, 1886 11
5. A jó bor, 1884 12
6. Nevető leány, 1883 15
7. Ivóban, 1887 16
8. Tengerihántás, 1885 17
9. Mulató társaság, 1888 18-19
10. Az ország bajai, 1883 20-21
11. Két tűz között (A hazai népéletből), 1891 22-23
12. Kendős lány, 1885 24
13. Merengő, 1886 25
14. Hollósy Simon tanítványaival 26
15. Réti István: Hollósy Simon arcképe, 1896 28
16. Hollósyt ábrázoló karikatúra, Márk Lajos rajza 29
17. Huszt vára, 1896 30-31
18. Kossuth-nóta, 1895 32
19. Kosztolányi Kann Gyula képmása, 1895 körül 34
20. Sárgaruhás leány, 1898 35
21. Öreg paraszt (Tanulmányfej), 1890-es évek vége 36
22. A falu bolondja, 1890-es évek vége 37
23. Almáskert (Ősz), 1899 38-39
24. Kiss József-illusztráció, 1896 40
25. Mögöttem semmi, előttem semmi, 1896 41
26. Forradalom 42
27. Rákóczi induló (vázlat), 1889 44-45
28. Rákóczi induló (tanulmány), 1917-1918 46
29. Rákóczi induló (tanulmány, hátoldalon is rajz), 1917-1918 46
20/a. A 44-es rajz levéloldala 46
30/B. Rákóczi induló (tanulmány, levél hátoldalán), 1918 46
31/A. Rákóczi induló (tanulmány, levél hátoldalán), 1917 46
32/B. A 46-os rajz levéloldala 46
32. Rákóczi induló (tanulmány, levélborítékon), 1917-1918 47
33. Rákóczi induló (tanulmány), 1917-1918 47
34. Rákóczi induló (tanulmány), 1917-1918 47
36. Rákóczi induló (tanulmány), 1918 48
37. Zászlóvivő, 1898 49
38. Hollósy Simon tanítványaival 50
39. Mező, 1903 52
40. Megy a juhász a szamáron (Petőfi-illusztráció), 1902 53
41. Erdőben. szilaj Pista I. (Petőfi-illusztráció), 1903 54
42. Üres a pénztárca, 1910 körül 55
43. Aratás után, 1908 körül 56-57
44. Falurészlet (Técső), 1910 körül 58-59
45. Parasztudvar, 1910 körül 60
46. Tájkép, 1912 61
47. Szénaboglyák, 1912 62
48. Kislány nagy zöld kalapban, 1904 63
49. Kaszáló, 1912 65
50. Parasztudvar szekérrel, 1910-1912 66-67
51. Técsői utca, 1912 68-69
52. Tavaszi hangulat, 1916 70
53. Tájkép, 1910 körül 71
54. Tájkép házakkal, 1912 körül 73
55. Táncoló lányok erdőszélen, 1910 74-75
56. Önarckép, 1916 76