Bornegyed 2017. tél

Előszó

Részlet:
Évfordulós gondolatok
Közelegnek az ünnepek, az advent, és lassan kopogtat az ajtónkon a karácsony, a családok legmeghittebb ünnepe az évben, amit követ az új esztendő. Ez az időszak a befelé fordulás, a lelki elcsendesülés, elmélyülés alkalma, amikor a belső-felső tényezőkre kell fordítanunk a figyelmünket, a hétköznapok dilemmái helyett az igazán fontos dologra, hitünk szerint a megváltás és Jézus születésének misztériumára. Nehéz átlátni a világi csillogáson, de nem volt ez másképp a testet öltés idején sem. Akkor is a megszületett új királyt először a királyi udvarban keresték a napkeleti bölcsek, mindhiába, hogy végül megtalálják a jászolban. Az emberré lett Isten képe a közösségvállalás azon formája, amire minket is tanít, figyelmeztet a karácsonyi üzenet. Körültekintve kisvárosunkban vagy tágabb körben a Kárpát-medencében, a világban, a szolidaritás vállalásának üzenete a mi lelkünkben is visszhangra kell, hogy találjon.
Rám ezen az őszön különösen a kárpátaljai magyarok sorsa nehezedett, mint akiket a balsors tép, akiket a nyomorúságos anyagi helyzetük mellett még lelki terhek is nyomasztani kezdtek, amikor tőlük az anyanyelvi oktatás jogát egy kijevi parlamenti ülésnap alkalmával egy tollvonással elvetették. A személyes tragédiák láttán mindenkit arra ösztönözök, hogy járuljon hozzá ahhoz a gyűjtéshez, amelyet a Fidelitas indított az aknaszlatinai iskola számára akerületünkben. Az anyagi áldozattal javíthatunk az ptt élők körülményein. Aki teheti, személyesen vegyen részt valamelyik kerületi segélyakcióban is, hogy átélje: "Jobb adni, mint kapni"! Vissza