Előszó
Eljött. Végre kiadhatjuk a jubileumi számot, a tizenötödiket. Hogy ez nem egy nagy kerek szám? Igaz. De egy könyvsorozat életében ez más. Pusztán a 15 éves megjelenés is eredménynek tekinthető.
Ennyi idő után a megújulás szinte kötelező. Ennek látható jelei mindenkinek feltűnnek. A nem azonnal látható, tartalmi változások egyik része a pontszámok elhagyása, illetve azoknak pontszámtartományba való helyettesítése.
Az előző kiadásokra küldött észrevételek figyelmeztetnek minket, hogy a borok fejlődése a kóstolási időpontok és a könyv olvasása közötti, (mintegy fél éves) időtartamban is igen jelentős. Ezért nem helyes egy egzakt pontszámot leírni, hanem csak a csillaggal jelzett tízpontnyi tartományba pozícionáljuk a bort. Ha ezen belül az értékelés a tartomány felső harmadába esik, például egy négycsillagos bor érlelés után öt csillagra is esélyes lehet, ennek jelzésére a csillag után + jelet teszünk.
Ebből adódik a másik tartalmi változás is. A kóstolandó borok száma nagyon nagy. Az egyéni, minden borra kiterjedő kollektív kóstolás, a vakkóstolások pontszámainak átlagolása megoldhatatlan lett. A Borkollégium tagjainak hasznos tanácsait továbbra is figyelembe véve a csillagszámot, többször vakkóstolás alapján, magunk döntöttük el. Ezzel nagy felelősséget vállaltunk, de ez a bírálati mód nem ismeretlen, a világon sok értékelő könyv fűződik egy vagy két szerző nevéhez.
Mivel a Borkalauz terjedelme évről évre nőtt, ennek megállj kellett mondani. Ezért a bemutatott pincészetek száma csökkent. Ez sajnálatos, de szükségszerű.
Reméljük, hogy a régi-új Borkalauz, amely az elmúlt másfél évtizedben termelőknek és fogyasztóknak egyaránt hasznos útitársa volt, a kóstolásra indulóknak továbbra is a zsebében lapul majd.
Vissza