1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

BorJogász

Kézikönyv a gyakorlat számára

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 390 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-972-263-7
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Napjainkban a szőlészek és a borászok közösségének jogait és kötelezettségeit bonyolult ágazati joganyag határozza meg, melynek ismerete nélkülözhetetlen a hazai, illetve az európai uniós agrárigazgatásban való eligazodáshoz, ezáltal a hivatás műveléséhez.
A szakmai közösségek ez irányú igénye hívta életre a Borjogász című jogi szakkönyvet, amely napjaink „borjogi csíziója" szeretne lenni. Miképpen a csízió könyve az évszázados hagyományban összefoglalta a gazdák számára az év legfontosabb teendőit és eligazodást adott a kalendáriumban, úgy szeretne segítő jobbot nyújtani e könyv a több mint 200 jogszabályból álló jogi útvesztőben.
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó olyan jogi kézikönyvet tesz a szakértő olvasó asztalára, amely a Kiadótól megszokott pontossággal és a teljesség igényével ad eligazítást a jogterület és a szakhivatalok világában. A könyv szerzője dr. Kiss Eliza jogász és közigazgatási szakember, akinek a magyar borászat iránti elhivatottsága a borásztársadalom... Tovább

Fülszöveg

Napjainkban a szőlészek és a borászok közösségének jogait és kötelezettségeit bonyolult ágazati joganyag határozza meg, melynek ismerete nélkülözhetetlen a hazai, illetve az európai uniós agrárigazgatásban való eligazodáshoz, ezáltal a hivatás műveléséhez.
A szakmai közösségek ez irányú igénye hívta életre a Borjogász című jogi szakkönyvet, amely napjaink „borjogi csíziója" szeretne lenni. Miképpen a csízió könyve az évszázados hagyományban összefoglalta a gazdák számára az év legfontosabb teendőit és eligazodást adott a kalendáriumban, úgy szeretne segítő jobbot nyújtani e könyv a több mint 200 jogszabályból álló jogi útvesztőben.
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó olyan jogi kézikönyvet tesz a szakértő olvasó asztalára, amely a Kiadótól megszokott pontossággal és a teljesség igényével ad eligazítást a jogterület és a szakhivatalok világában. A könyv szerzője dr. Kiss Eliza jogász és közigazgatási szakember, akinek a magyar borászat iránti elhivatottsága a borásztársadalom széles köre előtt közismert.
A Borjogász-ból a magyar szőlész és a borosgazda tudni fogja, mi a „jogi csízió" szakmájának ügyes-bajos dolgaiban, így a kiadvány reményeink szerint minden magyar gazda polcán helyet kaphat, de remélhetőleg haszonnal forgatják majd az agrár-szakigazgatásban dolgozók, az agrár-felsőoktatásban tevékenykedőit, a kutatóintézetek munkatársai és mindenki, aki szeretne megfelelő támpontot kapni a jogterületen történő eligazodáshoz. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Dr. Botos Emő Péter) 15
bevezető (Dr. Kiss Eliza) 19
I. FEJEZET: A szőlészet és a borászat intézményrendszere 21
1. A szakigazgatás intézményrendszere 21
1.1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 21
1.1.1 Az agrártárcáért felelős miniszter termőföld minőségével összefüggő feladatai 22
1.1.2 Az agrártárcáért felelős miniszter növényvédelemmel és növényegészségüggyel kapcsolatos feladatai 23
1.1.3 Az agrártárcáért felelős miniszter bor termékpályát érintő feladatai 23
1.1.4 Az agrártárcáért felelős miniszter irányítása alatt működő (vonatkozó) intézmények 23
1.2 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) 24
1.2.1 A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezete és főbb tevékenységi körei 24
1.2.2 Az MGSZH borászati melléktermékekkel kapcsolatos feladatai 25
1.3 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 25
1.3.1 Az MVH feladatai támogatási szervként 26
1.3.2 Az MVH borászati melléktermékekkel kapcsolatos feladatai 26
1.4 A hegyközségi szervezetekről általában 27
1.4.1 A hegyközségi szervezetrendszer közigazgatási tevékenysége 31
1.4.1.1 A közigazgatási ügyben eljáró személy (hegybíró) kizárásával kapcsolatos szabályok 31
1.4.1.2 A jogorvoslati lehetőségek (közigazgatási ügyek) 33
1.5 A hegyközség, mint a szervezetrendszer legkisebb egysége 33
1.5.1 Hegyközség-alakítási kötelezettség és a főszabály alóli kivételek 33
1.5.2 A hegyközség megalakítása 34
1.5.2.1 Hiánypótlás 36
1.5.2.2 Döntés és jogorvoslat 37
1.5.3 A hegyközség feladat- és hatásköre 38
1.5.4 Hegyközség illetékessége 39
1.5.5 A hegyközség alapszabálya 40
1.5.6 A hegyközség tagjai 40
1.5.6.1 A tagok jogai és kötelezettségei 41
1.5.6.2 A hegyközségi tagsági jogviszony és a bejelentési kötelezettségek 42
1.5.6.3 Tagok nyilvántartása 43
1.5.7 Hegyközségi közgyűlés 43
1.5.8 A hegyközségi választmány 44
1.5.9 A hegybíró, körhegybíró 44
1 5 9 1 A hegybíró feladatai 45
1.5.9.2 A hegybíró feladat- és hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek 45
1.5.10 A hegyközség ellenőrző bizottsága 46
1.5.11 A hegyközség tisztségviselői 46
1.5.12 A hegyközségek bevételei 47
1.5.12.1 A hegyközségi járulék, járulékminimum 47
1.5.13 A hegyközség szervezeti változásai és a kapcsolódó eljárási szabályok 48
1.5.13.1 A beolvadás általános szabályai 48
1.5.13.2 Az összeolvadás általános szabályai 51
1.5.13.3 Kötelező egyesülés külön szabályai 53
1.5.14 Törvényességi felügyelet 53
1.5.15 Hegyközségi rendtartás 54
1.5.16 A védett eredetű bor rendtartására vonatkozó külön szabályok 55
1.5.17 A borvidéki régió rendtartására vonatkozó külön szabályok 55
1.5.18 Tájborok rendtartására vonatkozó szabályok 56
1.5.19 A hegyőri szolgálat 56
1.5.20 A hegyőrök jogai és kötelezettségei 57
1.6 Hegyközségi tanácsok 57
1.6.1 Szervezetrendszer 58
1.6.2 A hegyközségi tanácsok feladatai 58
1.7 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 59
1.7.1 A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának feladatai 59
1.7.2 A Hegyközségi Tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevételei .. 60
1.8 A termelői csoportok 60
1.8.1 Elismert termelői csoportok 62
1.8.1.1 A termelői csoportok elismerésének feltételei 62
1.8.1.2 A korlátok felelősségű társasági formára (kft.) vonatkozó eltérő szabályok 63
1.8.1.3 Az átalakuló termelői csoportokra vonatkozó külön szabályok 63
1.8.2 Az elismerés eljárási rendje 64
1.9 A Borminősítési Igazgatóság (korábban OBI) jogállása, szervezete 65
1.9.1 A Borminősítési Igazgatóság feladatai 65
1.9.2 A Borminősítési Igazgatóság hatósági és ellenőrzési tevékenysége 66
1.9.2.1 Az ellenőrzési tevékenység eredményeként kiszabható szankciók 67
1.9.3 A Borminősítési Igazgatóság működési engedélyekkel kapcsolatos feladatai 68
1.9.4 A Borminősítési Igazgatóság Vizsgálólaboratóriumának tevékenysége 68
1.9.5 A Borminősítési Igazgatóság forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos tevékenysége 69
1.9.5.1 A forgalomba hozatali járulék felhasználása 70
1.10 BCE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 70
1.11 Földhivatalok 71
1.12 Földmérési és Távérzékelési Intézet 72
1.13 Földrajzinév Bizottság 72
1.14 (Szőlő és Bor) Termékpálya Bizottság 73
1.15 Szőlőfajta Használati Bizottság 74
1.16 Bor Eredetvédelmi Bizottság 75
1.17 Védett eredetű borok borvizsgáló bizottsága (Borvidéki Borbiráló Bizottság) 75
1.18 Országos Borszakértő Bizottság (OBB) 77
1.19 Magyar Szabadalmi Hivatal 77
2. Közösségi marketinget erősítő szervezetek 78
2.1 Agrármarketing Centrum 78
2.1.1 Az AMC közreműködésével megvalósuló támogatási programok 79
2.1.2 A támogatás mértéke 79
2.1.3 Az AIVIC támogatási programjában való részvétel feltételei 80
2.1.4 A támogatás igénybevételének módja 81
2.2 Magyar Bormarketing KHT 81
2.3 Bormarketing Bizottság 82
5. Nemzetközi szőlészeti-borászati szervezetek 83
3.1 Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 83
3.1.1 Az OIV szervezeti felépítése 84
3.2 Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) 85
II. FEJEZET. A szőlőtermesztés jogi szabályozása 87
4. A szőlőtermesztés 87
4.1 Magyarország borrégiói 88
4.1.1 Duna Borvidéki Régió 89
4.1.2 Duna Borvidéki Régió cél- és feladatrendszere 90
4.1.2.1 A Duna Borvidéki Régió szervezete 90
4.1.2.2 A Duna Borvidéki Régió fajtahasználati rendje 91
4.1.3 Balatoni Borrégió 92
4.1.4 A Balatoni Borrégió feladatrendszere 93
4.1.5 A Balatoni Borvidéki Régió fajtahasználati rendje 93
5. Telepítés, kivágás és a nemzeti jogtartalék kérdései a borpiaci reform után 94
5.1 Telepíthető fajták, az osztályba sorolás 95
5.1.1 Termesztési alkalmasság szerinti besorolás 97
5.1.2 Az osztályba sorolás tilalma 97
5.2 A telepítés és a kivágás rendje 98
5.2.1 Helyszíni ellenőrzés a kérelem megadása előtt, döntés 100
5.2.2 Jogszerűtlen telepítések 101
5.2.3 Üjratelepitési jog 102
5.3 A szőlőfajta kategóriájának megváltoztatása, törlése 105
5.4 Kísérlet és a természeti alkalmassági vizsgálat 106
5.5 A művelésre vonatkozó előírások 109
5.6 A szőlőültetvényekkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység 109
5.6.1 Árutermő, törzs-és kísérleti szőlőre vonatkozó eltérő szabályok 111
5.6.2 A telepítési engedély módosítására vonatkozó előírások 111
5.7 Szőlőültetvények szerkezetátalakítása 112
5.7.1 A Borvidéki terv 113
5.7.1.1 A Borvidéki terv tartalma 114
5.7.2 Egyéni terv 116
5.7.3 A támogatás igénybevételének feltételei 116
5 7 4 A támogatások kifizetésére vonatkozó szabályok 120
5.7.4.1 Az egyes műveletekre igénybe vehető támogatási összegek 122
5.7.5 A támogatás előzetes kifizetése, a biztosíték külön szabálya 125
5.7.6 Jogkövetkezmények 127
III. FEJEZET; A borászattal kapcsolatos tevékenység jogi szabályozása 129
6. Borászati termékekről általában 129
6.1 A tájbor és az asztali bor 129
6.2 Meghatározott termőhelyről származó (m.t.) minőségi bor 129
6.2.1 Az m.t. minőségi bor visszaminősítése 130
6.2.2 Az m.t. minőségi bor típusai 130
6.3 Az asztali bor, tájbor, m.t. minőségi bor cukortartalma 131
6.4 A borok érzékszervi jellemzői 132
6.5 Tokaji borkülönlegességek 132
6.6 Tokaji borkülönlegességekre vonatkozó érzékszervi jellemzők 133
6.7 Tokaji borkülönlegességek cukortartalom szerinti típusai 134
6.8 Tokaji aszú és aszúeszencia 134
7. A borok előállításának szabályai 135
7.1 Az asztali borok és a tájborok kémiai jellemzői 135
7.2 A tokaji borok kémiai jellemzői 138
7.3 A borok általános vizsgálati eljárásai 139
7.3.1 A borok palackállóságának megállapítása 139
7.3.2 Borüledékek azonosítása 142
7.3.3 Kristályos üledékek azonosítása 142
7.3.4 Az amorf üledékek azonosítása 143
7.3.5 Biológiai üledékek makroszkópos és mikroszkópos megjelenése 145
7.3.6 Kristályos borüledékek makroszkópos és mikroszkópos megjelenése 146
7.3.7 Fizikai (technológiai) üledék makroszkópos és mikroszkópos megjelenése 146
7.3.8 A leggyakrabban előforduló amorf üledékek morfológiai fizikai és kémiai tulajdonságai 147
7.4 A borok mikrobiológiai vizsgálati eljárásai 148
7.4.1 Általános vizsgálati eljárások 148
7.4.2 Élősejtszám-meghatározás tenyésztéses eljárásokkal szilárd táptalajon 150
7.4.2.1 Lemezöntéses módszer 150
7.4.2.2 Membránszűréses módszer 151
7.4.2.3 Mikrobacsoportok meghatározási módszerei 152
7.4.2.4 Az élesztők és a penészgombák számának meghatározása tenyésztéses eljárásokkal 153
7.5 Az élesztőszám meghatározása mikroszkópos számlálással 154
7.5.1 A vizsgálat 154
7.5.2 Az eredmény megadása 155
7.6 A savképző baktériumok számának meghatározása 155
7.7 A tejsavbaktérium-szám célzott meghatározása 157
7.8 Az ecetsavbaktérium-szám célzott meghatározása 157
7.9 A tejsav- és ecetsav-baktériumok elkülönítésére alkalmas megerősítő
vizsgálatok 158
7.9.1 Natív készítmény mikroszkópos vizsgálata 158
7.9.2 A Gram-festés 158
7.9.3 A vizsgálat menete 159
7.9.4 A katalázpróba 159
8. A borászati eljárások és kezelések meghatározása 160
8.1 A természetes alkoholtartalom növelésének szabályai 160
8.1.1 A természetes alkoholtartalom növelésének támogatása 161
8.1.1.1 A támogatás igénybevételének feltételei 162
8.2 A savtartalom szabályozása 165
8.3 Házasítás 166
8.4 Derítés 167
8.5 Kékderítés 168
8.6 Szűrés 168
8.7 Borok édesítése 169
8.8 Tokaj borkülönlegességek készítése 169
8.8.1 Az aszúszőlőkezelése 169
8.8.2 Aszúszem keverése musttal vagy borral 169
8.8.3 Áztatás, aszúszemek feltárása, sajtolás, ülepítés 170
8.8.4 Az aszúbor készítésének további szabályai 170
8.9 A borászati termékek előállítása és kezelése során felhasználható anyagok 172
IV. FEJEZET. Az eredetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás 173
9. Eredetvédelem 173
9.1 Az eredet, a származás és a minőség 173
9.2 A tájborok 179
9.3 Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor 180
9.4 Védett eredetű borokról általában 185
9.5 A tokaji borra vonatkozó sajátos szabályok 185
9.5.1 A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások 186
9.5.2 Bor és egyes anyagok forgalmazása a Tokaji borvidéken 188
9.6 Az Egri borvidék védett eredetű borai 188
9.6.1 Az Egri borvidék védett eredetű borainak szakmai szabályai 189
9.6.2 Az Egri borvidék védett eredetű borai termelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének közös szabályai 193
9.7 A Villányi borvidék védett eredetű borai 194
9.7.1 Jelölések, forgalomba hozatal 197
9.7.2 A Villányi Borvidék Eredetvédelmi Bizottsága 199
9.8 Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű bor 199
9.8.1 Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű bor jelölése 201
9.8.2 Az Izsáki Arany Sárfehér kapcsán vezetendő nyilvántartások 202
9.8.3 Kunsági Borvidék Borvizsgáló Bizottsága 202
9.9 A Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól 203
9.9.1 A Nagy-Somlói borvidék védett eredetű boraira vonatkozó szakmai szabályok 203
9.9.2 A Nagy-Somlói védett eredetű borok jelölése, forgalomba hozatala 204
9.9.3 Ellenőrzés, nyilvántartás 205
9 9.4 A Somlói Borok Minősítő Bizottsága 206
10. Az Európai Unió közös piacszervezése kapcsán a borágazat reformja során kialakult eredetvédelmi szabályok 207
10.1 Az EU által elismert magyar földrajzi nevek 210
11. A borok földrajzi árujelzői és a védjegyek 211
11.1 A földrajzi árujelző 211
11.1.1 A földrajzi árujelzőre bejelentés 212
11.1.2 A földrajzi árujelző törlése 212
11.2 A védjegyek 213
11.2.1 Védjegy-bejelentési eljárás és a kérelem tartalmi elemei 213
V. FEJEZET: A bor külső megjelenésével és a forgalomba hozatallal kapcsolatos szabályozás 215
12. A bor külső megjelenése 215
12.1 A borok palackjai 215
12.2 A palackozott borok címkézése 217
12.3 A fajtanevek feltüntetésére vonatkozó rendelkezések 221
12.4 A borkinyerés és az előállítás módszerére vonatkozó jelölések 221
12.5 A vállalkozások nevének feltüntetése 223
12.6 A szőlőfajták nevének feltüntetése; földrajzi egységhez kötöttség szabálya 224
12.7 A csomagok borászati termékek jelölése 226
12.8 A tartályok jelölésére vonatkozó szabályok 226
12.9 A borok tárolására, szállítására vonatkozó szabályok 227
13. Borok forgalomba hozatalának eljárási szabályai 227
13.1 A külkereskedelmi forgalomba hozatal 228
13.2 A hatósági mintavétel 229
VI. FEJEZET: Az Európai Unió közös piacszervezésének jogi szabályozása (támogatások) 231
14. Az Európai Unió közös piacszervezést érintő ágazati támogatásai 231
14.1 Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán 232
14.2 Szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatása 232
14.3 Zöldszüreti támogatás 233
14.4 Szüreti biztosítás támogatása 233
14.5 Beruházások támogatása 234
14.6 A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás támogatása 234
14.7 A borászati melléktermékek lepárlására vonatkozó szabályozás 235
14.8 Melléktermék-lepárlás támogatása, ártalmatlanítás 236
14.8.1 A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségek 238
14.8.1.1 Ellenőrzés melletti kivonás 241
14.8.1.2 A borászati melléktermékek leadására vonatkozó szabályok 243
14.8.2 A borászati melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettség megszegése 245
14.8.3 A támogatások igénybevételének hazai feltételrendszere 245
14.8.4 A lepárlóüzemek borászati melléktermékek támogatott lepárlásában való részvétele 246
14.8.4.1 Begyűjtőhely üzemeltetése 247
14.8.5 A lepárlóüzem és a begyűjtőhely jóváhagyásának követelményei 248
14.9 Krízislepárlási támogatás 249
14.10 Seprő denaturálása 250
15. A borászati üzemek működési engedélye 251
15.1 Az Borminősítési Igazgatóság feladatai az engedélyezés során 254
VII. FEJEZET: A bor, mint jövedéki termék 257
16. A jövedéki törvény tárgya 257
16.1 A jövedéki törvény által érintett személyi kör 259
16.2 A jövedéki adó keletkezése 259
16.2.1 Adókötelezettség keletkezése 260
16.3 Az adófelfüggesztés 26l
16.3.1 Az adófelfüggesztés megszűnése (fizetési kötelezettség, mentesülés) 263
16.3.1.1 Az adóraktár engedélyesének végleges mentesülése 263
16.3.1.2 Az adómentes felhasználó végleges mentesülése 265
16.3.2 Adófelfüggesztéssel történő szállítás 265
16.4 A bor előállításának jövedéki törvényben meghatározott szabályai: az adóraktári engedélyek 265
16.4.1 Az adóraktári engedély módosítása 268
16.4.2 Az adóraktár megszűnése 268
16.5 Jövedéki biztosíték 269
16.5.1 Szállítási jövedéki biztosíték külön szabályai 273
16.6 Egyszerűsített adóraktári engedély 273
16.7 Boradóraktár 275
16.8 Kivételek az adóraktári engedélyeztetési kötelezettség alól 276
16.8.1 Közös adóraktár 277
16.9 Az adóraktár bizonylatolási, elszámolási, jövedéki nyilvántartási kötelezettsége 278
16.9.1 Egyszerűsített boradóraktárra vonatkozó külön szabályok 278
16.9.2 A szőlőbor elszámolási nyilvántartása 278
16.9.3 Bizonylatok, egyéb okmányok, igazolások 279
16.9.3.1 A termékkísérő okmány (TKO) 279
16.9.3.2 Az egyszerűsített kísérő okmány (EKO) 281
16.9.3.3 A borkísérő okmányok 282
16.9.3.4 Kiegészítő okmányok (belső bizonylat) 284
16.9.4 Pincekönyv 284
16.9.4.1 Szőlő-pincekönyv 284
16.9.4.2 Szóló'bor-pincekönyv 285
16.10 Termékmérleg-nyilvántartás, termelési napló 290
16.10.1 Vevőnyilvántartás 291
16 10.2 A nyilvántartások számítógépes vezetése 292
16.11 A hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazása 293
VIII. FEJEZET: Szőlészeti és borászati információs és nyilvántartási rendszerek 295
17. A nyilvántartások rendszere 295
17.1 Ingatlan-nyilvántartás 296
17.2 Termőhelyi kataszter 296
17.3 Fajtalisták, Nemzeti Fajtajegyzék 297
17.4 A szőlő ültetvénykatasztere 298
17.5 Információs rendszerek 298
17.5.1 VINGIS 299
17.5.1.1 A VINGIS rendszer alap- és fakultatív adattartalma 299
17.5.1.2 A VINGIS működése 300
17.5.2 A Földmérési és Távérzékelési Intézet VINGIS-hez kapcsolódó feladatai 300
17.5.3 A hegyközségek és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal VINGIS-hez kapcsolódó nyilvántartási feladatai 301
17.5.4 HEGYIR 301
17.5.5 BORINFO 301
17.6 TARIC 302
IX. FEJEZET: A szőlészet-borászat körébe eső szankcionálás rendszere 305
18. A szankciókról általában 305
19. A szőlő szaporítóanyagok előállításával, minősítésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos szankciórendszer 306
19.1 Növényvédelmi bírság 307
20. Büntetőjogi szankcionálás köre 308
20.1 Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 308
20.2 Áru hamis megjelölése 309
20.3 A fogyasztó megtévesztése 310
20.4 Visszaélés jövedékkel 311
20.5 Jövedéki orgazdaság 313
21. Szabálysértési szankcionálás köre 314
21.1 Áru hamis megjelölése 314
21.2 Rossz minőségű tennék forgalomba hozatala 315
21.3 Vásárlók megkárosítása 317
21.4 Vásári és piaci szabályok megszegése 317
21.5 Bizonylati fegyelem megsértése 318
21.6 Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása 319
21.7 Élelmezés-egészségügyi szabálysértés 320
21.8 Növényvédelmi szabálysértés 320
21.9 Vetőmag, szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése 321
21.10 Szőlő- és gyümölcstermesztési szabálysértés 322
21.11 Borászati szabálysértés 323
21.12 Hegyszabályok megsértése 324
22. Mulasztási bírságok 325
22.1 Telepítés és kivágás kapcsán felmerülő mulasztási bírság 325
22.2 Hegyközségi törvényben megállapított mulasztási bírság 325
22.3 Jövedéki törvényben megállapított mulasztási bírság 326
22.4 A borászati melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén fizetendő mulasztási bírság 327
23. Jövedéki bírság 327
24. Minőségvédelmi bírság 329
X. FEJEZET: A szőlészeti és a borászati tevékenység körébe eső ellenőrzések jogi szabályozása 331
25. Az ellenőrzésekről általánosságban 331
25.1 Az ellenőrzések jellemzői 331
25.2 Az ellenőrzések általános jogi szabályozási rendszere 332
25.3 A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés 332
25.3.1 A borászati hatóság ellenőrzéseinek típusai 333
25.3.2 Szabálytalanság megállapítása, jogkövetkezmények 334
25.3.3 A kereskedelmi egységre vonatkozó eltérő szabályok 336
MELLÉKLETEK 337
26. Fogalomtár 337
27. Szőlészettel és borászattal kapcsolatos statisztikai táblázatok 359
27.1 A földterület művelési ágak szerint 359
27.2 Gazdasági szervezetek növényvédelme 359
27.3 Szőlő- és gyümölcstermelés 359
27.4 A mezőgazdasági termékek értékesítése 360
27.5 A kertészet és szőlészet épületei, építményei 360
27.6 Mezőgazdasági számlarendszer 360
27.7 Mezőgazdasági kibocsátás és bruttó hozzáadott érték volumenindexe 360
27.8 A regisztrált élelmiszer-ipari vállalkozások száma szakágazatonként 360
27.9 Az élelmiszer-iparban alkalmazásban állók száma szakágazatonként 361
27.10 Az élelmiszer-iparban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete szakágazatonként 361
27.11 Az élelmiszer-iparban alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete szakágazatonként 361
27.12 A termelés volumenindexe 361
27.13 Beruházások teljesítményértéke 361
27.14 Pontosabb élelmiszer-ipari termékek termelése az iparban 361
27.15 Az egy főre jutó fogyasztás 362
27.16 A fontosabb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele 362
27.17 A földterület területi egységenként (szőlő) 362
27.18 A gyümölcs és szőlő termésmennyisége területi egységenként 363
27.19 A szőlő termésmennyisége (nemzetközi) 364
28. Magyar mustfok átszámításához használható táblázat 365
29. Technológiai kiegészítő, segéd- és adalékanyagok 369
29.1 Kiegészítő anyagok 369
29.2 Segédanyagok 370
29.3 Adalékanyagok 373
30. A jogszabályokban előírt hazai borversenyek 374
31. A borlovagrendek 374
32. Kiemelt jelentőségű jogszabályok jegyzéke 377
32.1 Eredetvédelemmel és származásmegjelöléssel kapcsolatos jogszabályok 377
32.2 Hatósági tevékenységgel összefüggő jogszabályok 379
32.3 Jövedéki szabályozás 379
32.4 Kereskedelmi szabályozás 380
32.5 Közös EU- piacszervezésre vonatkozó jogi szabályozás 381
32.6 Növényvédelem, génállomány témakörét érintő jogi szabályozás 382
32.7 Nyilvántartással és adatszolgáltatással összefüggő jogszabályok 383
32.8 Szankcionálás körébe eső jogszabályok 384
32.9 Szervezeti kérdésekkel kapcsolatos jogi szabályozás 384
32.10 Támogatással és a kárenyhítéssel kapcsolatos jogszabályok 386
32.11 Egyéb jogszabályok 387
32.12 EK határozatok 389
32.13 Közlemények, tájékoztatók 389
32.14 Bírósági határozatok 390

Dr. Kiss Eliza

Dr. Kiss Eliza műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kiss Eliza könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem