Történelem érettségi témavázlatok II. - Emelt szint

Tartalom

1. Az ókor és kultúrája
1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 11
Egy folyammenti civilizáció jellemzői 11
Az egyistenhit a zsidó vallásban 13
1.2 A demokrácia kialakulása Athénban 15
Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata 15
A spártai állam 18
1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 22
Augustus principátusának jellemző vonásai 22
1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány 24
A görög tudomány és a római történetírás egy-egy alkotója 24
1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 25
A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban 25
1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 28
A népvándorlás legfontosabb mozzanatai és résztvevői 28
2. A középkor
2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 31
A Frank Birodalom történetének főbb állomásai 31
2.2 A nyugati és a keleti kereszténység 33
A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői 33
Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői 37
2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 38
Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai 38
2.4. A középkori városok 39
A középkori céhes ipar bemutatása 39
2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 40
Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában, az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika 40
2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 42
A humanizmus és a reneszánsz jellemzői és fontosabb itáliai képviselői 42
2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 44
A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban 44
2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 46
Az Oszmán birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere 46
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 49
A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban 49
Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban 50
3.2 A honfoglalástól az államalapításig 52
A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban 52
Szent István törvényalkotó tevékenysége 53
3.3. Az Árpád-kor 54
Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején 54
3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi
Zsigmond idején 56
Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom 56
Zsigmond király külpolitikája 60
3.5. A Hunyadiak 61
Mátyás király bel- és külpolitikája 61
3.6. Kultúra és művelődés 63
Mátyás király és a reneszánsz 63
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 65
A kapitalista világgazdaság kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági
folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában 65
4.2. Reformáció és katolikus megújulás 67
Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában 67
4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 72
Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában 72
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században 77
4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 79
Az új világszemlélet kialakulása, az újkori természettudományok és társadalomtudományok kibontakozása 79
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 81
Összetartó és elválasztó erők a három országrészben 81
A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban 83
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 85
Bethlen Gábor kül- és belpolitikája 85
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 87
A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós 87
A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc 90
5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 91
Az udvar és a rendek viszonyának alakulása 91
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák 93
Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései 93
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 97
A főbb irányzatok, valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása 97
A jakobinus diktatúra 99
6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 101
A napóleoni háborúk fordulópontjai 101
6.4. Az ipari forradalom és következményei 105
Az ipari forradalom eredményeinek kibontakozása és egymásra hatása 105
6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 106
A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt 106
Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón 107
6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 109
Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek bemutatása 109
A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre 111
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 115
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése 115
A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése 116
A magyar társadalom rétegződése és életformái 118
7.2. A reformkori művelődés, kultúra 119
A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében 119
7.3. A polgári forradalom 121
A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra 121
Nemzeti törekvések a Habsburg birodalomban 122
7.4. A szabadságharc 124
Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása 124
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről 125
7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 127
A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták 127
7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 129
A polgári állam kiépülése Magyarországon 129
Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések 130
A környezet átalakításának következményei 132
7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 133
A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon 133
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 135
A hátország szerepe a háborúban 135
Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon 137
8.2. A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban 139
A világgazdaság átrendeződése a háború után 139
A gyarmati világ szétesésének kezdetei 141
8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 142
Az olasz fasizmus jellemzői 142
Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon 144
8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 147
Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe 147
A válság kezelésének módja egy adott országban 148
8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 150
A totális állam kiépítése Németországban 150
8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 152
A bolsevizmus ideológiája, a bolsevik propaganda főbb jellemzői 152
A sztálini gazdaságpolitika 153
8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai 156
A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése 156
Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések 157
8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 159
Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei. 159
8.9. A szocialista rendszerek bukása 161
A német kérdés 161
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 165
A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései 165
A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai 166
Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei 169
9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 170
Politikai életpályák bemutatása és elemzése 170
Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában 171
9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 173
A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői 173
Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon. 174
9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 176
Magyarország a náci birodalom árnyékában 176
A területi revízió lépései 178
9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 179
Kállay Miklós miniszterelnöksége 179
Háborúellenes törekvések 180
9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon 181
Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon 181
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 184
A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között 184
10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 186
Az elnyomás formái és gépezete 186
10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 188
A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései 188
10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 189
A kádári társadalom és kultúrpolitika alakulása 189
10.6. A rendszerváltozás 190
Magyarország a kilencvenes években 190
11. A jelenkor
11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 192
A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása 192
Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban 194
11.2. Az európai integráció története 196
Az Európai Unió története és jellemzői 196
11.3. A „harmadik világ" 199
A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai 199
11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 200
A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és politikai feltételei 200
12. A mai magyar társadalom és életmód
12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 202
A szociális piacgazdaság jellemzői 202
12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 203
A magyar alkotmányosság elemei és intézményei 203
12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 206
A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban 206
Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve a világgazdaságba 207

Témakörök