Vaskesztyű

Fülszöveg

A regény IV. Béla, V. István és IV. László uralkodásának idején játszódik, több nézőpontból követve a korszak történelmi eseményeit. Az olvasó betekintést nyerhet IV. Béla országépítő rtiunkájába, megismerheti a gyermek IV. László elrablásának és V. István halálának történetét, a főúri pártok küzdelmeit, a lázadó kunok elleni harcokat és IIL Miklós pápa Magyar Királysággal kapcsolatosintézkedéseit.
: " ^Az útalkodói uáVároTc mellett kiemelt figyelmet kap egy kis dél-m^yaíörszágrfdu^á^om nemzedékének sorsa, a középpontban miatt-kiz^esztésre ítélt jobbággyal, akinek csonka-'^I^ag'a enéiréré^ákel-üLa vité^^^ bizonyítailiaí A regény főhőse, a • ^íltób^tóre'érldemes Ajándok jobbja elveszfésejitán sém adjá '¦^^^^^ei/á-^öf'nyékbdjíto^^ „vaskéztyút" készíttet^^magának. Avar .^^^"s2ármSiásll'^^SíKlmenek rokonát által bújtatva felkészül, hogy' • ^f^lítíégfágadfs^f egyetlen^l^^^ sorsán: ka-
Sí^* toriai szor^á:ot vállalva^zkbád emberré váljon.
y^Ajándok^l^^óol'fövényvár-veaői mellett a... Tovább

Fülszöveg

A regény IV. Béla, V. István és IV. László uralkodásának idején játszódik, több nézőpontból követve a korszak történelmi eseményeit. Az olvasó betekintést nyerhet IV. Béla országépítő rtiunkájába, megismerheti a gyermek IV. László elrablásának és V. István halálának történetét, a főúri pártok küzdelmeit, a lázadó kunok elleni harcokat és IIL Miklós pápa Magyar Királysággal kapcsolatosintézkedéseit.
: " ^Az útalkodói uáVároTc mellett kiemelt figyelmet kap egy kis dél-m^yaíörszágrfdu^á^om nemzedékének sorsa, a középpontban miatt-kiz^esztésre ítélt jobbággyal, akinek csonka-'^I^ag'a enéiréré^ákel-üLa vité^^^ bizonyítailiaí A regény főhőse, a • ^íltób^tóre'érldemes Ajándok jobbja elveszfésejitán sém adjá '¦^^^^^ei/á-^öf'nyékbdjíto^^ „vaskéztyút" készíttet^^magának. Avar .^^^"s2ármSiásll'^^SíKlmenek rokonát által bújtatva felkészül, hogy' • ^f^lítíégfágadfs^f egyetlen^l^^^ sorsán: ka-
Sí^* toriai szor^á:ot vállalva^zkbád emberré váljon.
y^Ajándok^l^^óol'fövényvár-veaői mellett a lázadó kunok ellen, jy.íTaszló^&lán részi véSz^-Szalánc várának visszavételében a ^L.4ázádó A^^intaliádoftól,!^ magát a hód-mezei csatá-
- jebbvaloi^hsmerését, és no^ihs casínkénttérjeii-haza falujába.
„Szinte e^ jelre lódult meg a két sereg. Lászlóé két szárnyát vágtában előretolva, hogy mielShh elérjék a nyilazásra készülő kunokat, a kun fejedelemé lassú lépésben, hogy megsokszorozza az íjfeszítés lehetőségét. A király hadában nem voltak gyalogok, íjat is csak testőrsége viselt; fő ütőerejét a derékhad páncélosai jelentették. Talpasíjászaira a tábor védelmét bízta. Oldamér léptető lovasai mögött gyalogos közvitézek lappangtak azzal a paranccsal, hogy az elő-hadak összecsapása után, mikor már a kun lovasság is kardot ránt, tovább szórják nyilaikat az ellenség hátsó soraira. Egyetlen cél, egyetlen lehetőség fordíthatta a magyarok javára az ütközetet: minél gyorsabban testközelbe kellett kerülniük a kunokkal, hogy ne használhassák íjaikat, s ezzel kézitusára szorítsák őket!Bár a király serege túlerőben volt, most ugyanazzal a nehézségei nézett szembe, ami Morvamezőn fölényt jelentett a cseh Ottokár ellen, a kunok ősi harcmodorával," Vissza