"Őr és úr" (dedikált példány)

Fülszöveg

A kötetben megjelent írások sokfélék.
Közös bennük, hogy azok az emberek írták őket, akikkel apám örömmel és rendszeresen cserélt eszmét, akiket barátainak, harcostársainak érzett. Van közöttük tudományos értékű tanulmány, szubjektív visszaemlékezés és interjú egyaránt.
Ha volt is kétségem, midőn e kötet megszerkesztésébe belevágtam apám halála után pár nappal, abban a tekintetben, hogy a tervezett mű adhat-e valamit annak, aki személyesen nem ismerte Borbély Imrét, újraolvasva az elkészült kéziratot bízvást mondhatom, hogy most már nincs. (Borbély Zsolt Attila)
Borbély Imre 1948-ban született Temesváron. 1974-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a temesvári műszaki egyetemen. 1977 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott, öt találmányát szabadalmazták. Tőkés Lászlónak az 1989-es forradalomba torkolló temesvári ellenállását stratégiai tanácsaival segítette. 1990-ben a Temesvár Társaság külső tagjaként a kezdeményezője és az egyik értelmi szerzője volt a Temesvári Kiáltványnak, benne a kiáltvány 8. pontjával, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól. A kiáltvány a romániai kommunistaellenes mozgalmak meghatározó dokumentuma. A rendszerváltozás után az RMDSZ keretében vállalt politikai szerepet, a helyzetteremtő politizálás szószólója volt. 1990 és 1993 között az RMDSZ-elnökség tagja, 1992 és 1996 között a szövetség parlamenti képviselője volt. Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben. Politikusként a magyarság romániai társnemzeti státusát és Románia föderalizálását szorgalmazta. 1992-ben értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először az RMDSZ programjába emelő Kolozsvári Nyilatkozatnak. 1996-tól a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nemzetstratégiai bizottságának a koordinátora, majd elnökeként, később az MVSZ régióelnökeként tevékenykedett. 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyar nemzet határok fölötti reintegrációjának gondolatát. A nemzetegyesítést a külhoni magyar állampolgárságon és a határon túli magyar közösségek autonómiáján keresztül egy szubszidiáris nemzetstruktúrában tartotta megvalósíthatónak. Vissza