Volt egyszer egy cukoripar

Tartalom

ELŐSZÓ 13
A CUKOR KULTÚRTÖRTÉNETE ÉS A CUKORNÁD ELTERJEDÉSE 15
A cukornád 15
Cukor a gyógyászatban 18
A keresztény Európa cukorellátása 18
A cukornád az atlanti térségben 23
Cukor a középkori Magyarországon 24
A cukor az udvari reprezentációban 26
A kereskedelmi utak változásai 27
A cukor szerepe a gasztronómiában 29
Török és nyugati hatások 33
Az európai gyarmatcukor-finomítás kiteljesedése 35
Cukorfinomítás a Habsburg Birodalomban 40
A fiumei finomító 41
Magyarország a cukorfinomítás kezdeti időszakában 44
A répacukorgyártás kezdetei 45
Az első hazai kísérletek répacukor előállítására 46
Az iparszerű répacukorgyártás (1811-1831) 47
Az első üzemi kísérletek Magyarországon 49
A Habsburg Birodalom gazdasága 49
A soproni finomító 52
A RÉPACUKORGYÁRTÁS HŐSKORA MAGYARORSZÁGON (1831-1848) 55
Magyarország cukoripara 56
Iparpolitika és ágazati szakigazgatás 57
Mezőgazdaság 59
Az első hazai répacukorfőző üzemek 61
Cukorgyártás más alapanyagokból 74
A reformkori gyáralapítások jellemzői 75
A termelés jövedelmezősége 78
A személyi állomány 79
Cukorgyártási technológia az 1830/40-es években 81
A pesti finomító 84
Cukorfogyasztás és kereskedelem 87
Külkereskedelem 88
AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKA (1848-1867) 91
A Habsburg Birodalom cukoripara 92
Pénzügy és iparpolitika 93
A kőszénbányászat 96
Mezőgazdaság és birtokpolitika 97
Agrotechnika 98
Terméshozamok 100
Gyáralapítások és -bezárások 100
Sopron és Sajtoskál 102
Mosonszentmiklós 102
Bős 103
Pázmánd 103
Kovarc 103
Somogyhárságy 103
Tata 104
Debrecen 104
Magyaróvár 105
Nagytány (Komárom vm.) 106
Sasvár 106
A Patzenhofer-Rothermann-Hartig-csoport kialakulása 107
Félszerfalva (Hirm, Burgenland) 107
Cinfalva 109
Ács 110
Nagycenk 110
Csáktornya 112
Bük 112
A Schoeller-Carstanjen-Offermann-csoport 113
Kőhida 116
Csepreg 117
Petőháza 117 i
A korszak cukoripara a számok tükrében 118
Technológia 122
Fogyasztás és kereskedelem 124
A MONARCHIA ELSŐ KÉT ÉVTIZEDE (1867-1888) 127
A dualista berendezkedés 129
Adó- és pénzügy, vámpolitika 130
A hitelélet és a részvénytársaságok 133
Iparpolitika 134
Mezőgazdaság 134
A műtrágyázás 135
A gőzeke 136
Körzetek és terméshozamok 136
Gyártástechnológia és üzemstatisztika 138
Mértékek és mérlegek 139
Család és üzemtörténet 140
Stummer család 140
Kuffner (Koppéi) család 142
Lő w-Beer család 143
Gomperz család 143
A pesti cukorgyáros családok 144
Erger, Berger, Schossberger 144
Kohner család 149
Deutsch család 150
Fogyasztás és belkereskedelem 154
Közlekedés 154
Külkereskedelem 155
A CUKORIPAR ARANYKORA MAGYARORSZÁGON
(1888-1914) 157
Adó- és pénzügy 159
A kiviteli jutalom 161
A brüsszeli egyezmény hatása az Osztrák-Magyar Monarchia
cukoriparára 161
Bank, ipar és tőzsdeélet 163
Iparpolitika és ágazati szakigazgatás 165
Mezőgazdaság és birtokpolitika 166
Agrotechnika 168
Küzdelem a növényi kártevők ellen 169
Répamag és nemesítés 170
Termőterület 171
Egy új cukorgyár répaellátásának megszervezése 172
A családi érdekkörök és a MÁH gyáralapítási hulláma 175
Hőlak 176
Vágszered 177
Marosvásárhely 177
Magyar Általános Hitelbank 178
Magyar Cukoripari Rt. (Ungarische Zuckerindustrie AG) 179
Szerencs 180
Botfalu 181
A Mezőgazdasági Ipar Rt.
(Georgia - AG für Landwirtschaftliche Industrie) 182
Kaposvár 183
Mezőhegyes 184
Baranyavár 185
Sarkad 186
A második gyáralapítási hullám: a Kereskedelmi Bank, az Escompt
és a Zivnostenska Banka bekapcsolódása a gyáralapításokba 188
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 189
Szolnok 190
A Zivnostenska banka és az eszéki cukorgyár 191
Közös alapítások - Újverbász 192
Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 193
Tőketerebes 193
Nagybecskerek 194
Ercsi 195
Angol-Magyar Bank 196
Réparajonok 196
Termelési eredmények, gyártástechnológia 200
A termelési költség és a vállalati nyereség 200
Energetika 201
Vízgazdálkodás 202
Agyártelep 203
A termelési kapacitás és a kampányhossz 203
A répa beszállításától a finomításig 203
A finomítás 205
A késztermék csomagolása, raktározása
és forgalomba hozatala 206
A melléktermékek 207
Személyi állomány, életkörülmények, vállalati szervezet 207
Munkásság 208
A társadalombiztosítás és a vállalati
betegsegélyező pénztárak 209
Az idénymunkások 210
Nők, gyermekek és a gyári folklór 211
Fogyasztás, kereskedelem és szállítási kedvezmények 213
Bekapcsolódás a cukor világkereskedelmébe 215
A cukorkivitel fuvarkedvezményei 216
A cukorkartell és az árak 218
Fogyasztás 220
A millenniumi kiállítás 221
A cukoripar szerepe a gazdaság- és társadalompolitikában
a „boldog békeévek" alatt 221
AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK IDŐSZAKA
(1914-1920) 225
Adó- és pénzügy 226
A hadigazdaság irányítása 226
Nyersanyag-gazdálkodás 228
Ágazati szakigazgatás 228
Mezőgazdaság 229
Háborús kampányok 230
Közélelmezés, árszabályozás és fogyasztás 231
Külkereskedelem 233
Változások a köztársaság és a tanácsköztársaság idején 234
A MAGYAR CUKORIPAR
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1938) 237
A trianoni Magyarország gazdasága 239
Bank és hitelélet 241
Iparpolitika és ágazati szakigazgatás 243
A tőzsde 245
A cukoripari érdekkörök Trianon után 246
Schoeller-csoport 249
Patzenhoffer család 250
Hatvany-Deutsch család 252
Schossberger család 254
Magyar Általános Hitelbank 255
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 259
Fellner család 260
A cukorgyárak személyi állománya 262
A vezetőség 262
A tisztviselők 263
A gyári szakmunkások 264
A sihták harcai 266
Az idénymunkások 267
Mezőgazdaság és birtokpolitika 267
Cukorrépa-termeltetés 269
Agrotechnika 271
Nemesítés és magtermesztés, a sopronhorpácsi
BEIA Magyar Nemesítő Üzem 273
Terméseredmények 274
Teherszállítás 274
Műszaki fejlesztés és rekonstrukció 277
Energetika 279
Nyersoldal 281
Cukoroldal, finomítás-csomagolás 282
A melléküzemek és termékeik 283
Termelési eredmények 283
A termelési költség 284
A vállalati nyereség 284
Cukorfogyasztás és -kereskedelem 285
Közellátás és árszabályozás 286
A kartell és a belkereskedelem 286
Külkereskedelem 290
A n. VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS IDŐSZAKA
(1938-1948) 293
Bank és tőzsde 294
Iparpolitika és ágazati szakigazgatás 295
Energetika 295
Munkaerő-gazdálkodás 296
Bér- és szociálpolitika 296
A hadiüzemek és a légoltalom 297
Az államosítás réme 297
Üzemtörténet 299
Felvidék 299
Erdély 302
Délvidék 302
A zsidótörvények és következményeik 304
Mezőgazdaság és birtokpolitika 308
Teherszállítás 310
Árpolitika, fogyasztás és kereskedelem 311
A kartell 311
Közellátás és árszabályozás 312
Belkereskedelem 313
Külkereskedelem 314
A háború vége 314
Az ország újjáépítése (1945-1948) 316
Tulajdonviszonyok 318
Adó- és pénzügy 319
Gyári szervezet és érdekképviselet 321
Cukorrépa-termelés és agrárpolitika 323
A cukorgyárak műszaki állapota 327
Árak és költségek 328
Az államosítás 330
A KOMMUNIZMUS ELSŐ KÉT ÉVTIZEDE (1948-1968) 333
Gazdaságpolitika Magyarországon 334
A költségvetési kapcsolatok 338
A beruházások 339
A Cukoripari Kutató Intézet 340
Az újítási mozgalom 342
Gyári szervezet és érdekképviselet 342
Cukorrépa-termesztés és agrárpolitika 347
Magtermesztés és nemesítés 351
A cukorgyári célgazdaságok 352
A rajonok 353
A cukorgyártás műszaki fejlődése 358
A „J"-diffúzió 359
A termelési mutatók 364
A termelési önköltség 366
Fogyasztás - kereskedelem 366
Kereskedelem 368
CUKORIPARUNK AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS
IDŐSZAKÁBAN (1968-1988) 371
A nemzetközi cukorpiac 372
Külkereskedelem 373
Gazdaságpolitika Magyarországon 375
A gazdaságpolitika hatásai a cukoriparban 376
Jövedelmezőség és költségvetési kapcsolatok 376
Ágazati szakigazgatás 379
A vállalati reformok és a vállalatok vezetői 381
Az üzemi négyszög 382
A munkaverseny-mozgalmak 383
Vagyonvédelem 383
A cukorgyárak szervezeti változásai 384
Kuba helyett Kaba - a Hajdúsági Cukorgyár 384
Személyi állomány - szociálpolitika - oktatás 387
A cukoripar szakemberképzése 391
A mérnökképzés 392
A Cukortermelési Kutató Intézet 394
A cukoripar a tudományos életben 394
A cukoripar nemzetközi kapcsolatai 395
Cukorrépa-termelés és agrárpolitika 395
Agrotechnika 398
A termelési rendszerek 399
Magtermesztés és nemesítés 400
A cukorgyárak termelési körzetei 401
Répaátvétel és teherszállítás 405
Emlékezetes kampányok 407
Géppark és a karbantartás 408
Vízgazdálkodás és környezetvédelem 409
A labor 410
Számítástechnika és adatkezelés 411
Fejlesztés és korszerűsítés 412
Energetika és az erőtelep 412
A mészkemence 412
Nyersoldal 413
Cukoroldal 414
Csomagolás 415
A melléktermékek 417
A termelési mutatók 419
Fogyasztás, árszabályozás és kereskedelem 420
Belkereskedelem 421
A cukoripar szerepe az ország kulturális életében 422
A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG 423
A nemzetközi cukorpiac 424
A gazdasági rendszerváltás Magyarországon 425
Az élelmiszeripar átalakulása 426
Az élelmiszeripar privatizációja 427
Rendszerváltás a mezőgazdaságban 428
Az állami gazdaságok privatizációja 430
Átalakulás és privatizáció a cukoriparban 430
Az Agrana csoport megjelenése 431
A szerencsi, a szolnoki és a Mátra-vidéki cukorgyárak
privatizációja 432
A kabai cukorgyár megvásárlása 432
A Magyar Cukor Rt. létrehozása és működése 434
A privatizáció mérlege 434
A cukorágazat fejlődése a privatizációt követően 436
Tisztségviselők, munkavállalók 438
Gyárbezárások 439
Selyp 439
Ercsi 440
Sarkad 440
Mezőhegyes 441
Sárvár 442
Ács 444
Hatvan 444
Cukorrépa-termelés 445
Körzetek, üzemszerkezet és hozamok 446
Emlékezetes kampányok 447
Műszaki fejlesztések a cukorgyárakban 448
Répaátvétel és -tárolás 448
Nyersgyár 449
Cukoroldal 449
Melléktermékek 450
Raktározás, csomagolás 450
Környezetvédelem 452
Cukorpiac és -kereskedelem 452
A belföldi cukorpiac 453
Belkereskedelem 454
Az EU belépést követő időszak (2004-2013) 455
A cukorrépa-termelés versenyképessége Magyarországon 457
A cukorgyártás versenyképessége 458
A 2006. évi cukorreform 459
A reform lebonyolítása Magyarországon 460
Kaba 461
Petőháza 463
Szolnok 463
Szerencs 464
A támogatások 465
A térség cukoripara a reform után 457
Egy gyár marad 469
EPILÓGUS 471
A cukor értéke és a cukorgyártás jövedelmezősége 472
Cukorgyártás 473
Cukorrépa-termelés 474
Gyár állott ott 474
Cukorgyári „csendéletek" 476
FÜGGELÉK 483
A mértékegységekről 484
A leggyakoribb XIX. századi mértékegységek 484
Képhivatkozások jegyzéke 485
Felhasznált szakirodalom 486
Felhasznált szakirodalom korszakonként 489
1. A cukor kultúrtörténete és a cukornád elterjedése 489
2. A répacukorgyártás hőskora Magyarországon (1831-1848) 491
3. Az abszolutizmus időszaka (1848-1867) 492
4. A monarchia első két évtizede (1867-1888) 493
5. A cukoripar aranykora Magyarországon (1888-1914) 494
6. Az I. világháború és a forradalmak időszaka (1914-1920) 495
7. A magyar cukoripar a két világháború között (1920-1938) 496
8. AII. világháború és az újjáépítés időszaka (1938-1948) 497
9. A kommunizmus első két évtizede (1948-1968) 497
10. Cukoriparunk az új gazdasági mechanizmus időszakában
(1968-1988) 498
11. A rendszerváltástól napjainkig 498

Témakörök