Bor és szőlő kislexikon

Előszó

Ez a könyv a böngészkedni is szerető borkedvelők számára készült, s nem a szőlészek, borászok okulására, tehát nem tankönyv. Persze, aki szeret a háza körüli kisebb-nagyobb kertjében tenni-venni, vagy éppen szőlőlugast nevel a verandája fölé, nem kevés hasznos ismeretet lelhet a maga számára e könyv lapjain. Elsősorban azonban mégis azoknak készült, akik baráti társaságban a pinceszeren szívesen beszélgetnek ételről-italról, s mindenféle kalandokról, emelgetve olykor a poharakat, így mulatván az időt. Ez a könyv tehát ott minden bizonnyal jól jön, ahol esetleg egy kis vita keveredik valamely szőlőnek, vagy a szőlő valamely levének rangjáról, tulajdonságairól vagy a pontos lelőhelyéről. A szerzők fő célja e könyv összeállításával ugyanis az volt, hogy bemutassák borainkat, szőlőinket, de kitekintést, összehasonlítási alapot is adjanak a másutt készülő borokról, a francia, olasz, spanyol, görög és amerikai szőlőkről, melyek bármikor könnyen elénk kerülhetnek az asztalra, ha épp arrafelé nyaralunk, bár manapság ez már akkor is megeshet velünk, ha egy jobb étterem itallapját figyelmesebben tanulmányozzuk. E könyvből megismerhető, hogy miből készülnek a világhíres italok, a Malaga, a Sangrina, a Malvasia, vagy a Vin de Champagne, vagy akár a skót whisky, s persze az összes többi nagy hírű bor, pezsgő, ürmös, konyak és pálinka. Vagy, az olvasó, e lexikont lapozgatva könnyen együtt érezhet azzal a szőlősgazdával, vagy pincemesterrel, aki éppen felfedezi, szőlőjének, vagy borának megbetegedését, ha fellapozza mondjuk a „szőlőragya", v. a "fémes törés" című szócikkünket. Vissza

Fülszöveg

Egy kellemes vacsora után egy pohár jó ízű bor, egyike azoknak a dolgoknak, melyek - legalább is rövid időre - elégedetté teszik az embert. Ámde, hogy ez a „mégis szép a világ" érzés úrrá lehessen rajtunk, nem árt tudni, vajon milyen bort kell választani a remélhetően finom falatok mellé. Hát ez az! Mert az is számít, hogy miből áll az a kellemes vacsora. - Nos, ebből a kis könyvből ez pontosan kiolvasható. Tehát, hogy milyen borban úszik örömest a hal, vagy ázik a bélszín. Sőt az is, hogy milyen hőmérsékleten nyújtja maradéktalanul azt, ami benne van, benne lehet egy pohár napfényesen aranyló, vagy bársonyosan vöröslő nedűben. Mindezek az információk persze csak apróságok, mindamellett, amit ez a kis lexikon nyújtani akar. Hiszen elsősorban közérthető útikalauz kíván lenni egy kíváncsiskodó pincézéshez, egy szomjat oltó (vagy: ébresztő) borkóstoláshoz, vagy szőlőhegyi kiránduláshoz, rendre bemutatva az illatos szőlőket, tüzes, kemény, vagy lágy, bársonyos borok százait (megmagyarázva persze, mikor mondhatjuk egy borra, hogy tüzes, vagy bársonyos), és segít abban is, hogy a derék borivó ember jó eséllyel felismerhesse, ha hibádzik kedvenc itala íze, színe, illata. Persze nem szőlészeti, borászati tankönyv ez a kis lexikon, de azért bőséges ismereteket nyújt ahhoz, hogy bárki mindig tisztában lehessen azzal, mi van a pohárban, vagy mit ígérnek szüret utánra a hamvas, napfényes, mosolygó szőlőszemek csalogatóan integetve a tőkék levelei mögül. Olvassanak bele s váljék egészségükre. Vissza