| Bevezetés | 9 |
| A vállalati célok kialakulása az önálló vállalati gazdálkodás keretében | 15 |
| Gazdasági feszültségek és a vállalat működésének szociológiai és szervezetelméleti kérdései | 15 |
| A vállalat mint rendszer | 16 |
| A vállalat dolgozóinak egyéni érdeke és a vállalat céljai | 18 |
| A vállalat és a vállalat dolgozóinak rövid és hosszú távú érdekei | 29 |
| Az egyéni érdekek integrálódása a vállalati szervezetben a társadalom normái szerint | 33 |
| A vállalati kollektíva ösztönzése | 38 |
| Összefoglaló következtetések: a vállalat alapvető céljai és ezek figyelembevétele a gazdasági szabályozás céljainak kialakításakor | 41 |
| Erőforrások alkalmazása a vállalati gazdálkodás keretében és a gazdasági szabályozás | 42 |
| Erőforrások alkalmazása a javak és szolgáltatások létrehozására | 42 |
| A két alapvető erőforrás mint termelési ráfordítás figyelembevétele | 46 |
| A munkaerő és a bér | 48 |
| A bér- és kereseti arányok és a munka szerinti elosztás | 52 |
| A vállalat dolgozóinak a keresete és a vállalat eredménye közötti kapcsolat | 57 |
| A lekötött eszközök számbavétele és a munkaerő "tőkeértéke" | 60 |
| A vállalati gazdálkodás eredménye és viszonyítása az igénybe vett (lekötött) erőforrásokhoz | 63 |
| Az erőforrások és a hozam egybevetése a jelenlegi szabályozásban | 66 |
| A munkaerő és az eszközök értékelése a szabályozási rendszerben és ennek összefüggése a vállalati érdekeltséggel | 78 |
| Az erőforrások értékelése és a gazdasági szabályozás | 78 |
| Az árrendszer és az erőforrás-értékelés | 80 |
| Az erőforrások értékelése és a vállalati érdekeltség összefüggése | 81 |
| Az árrendszer és a vállalati érdekeltségi rendszer | 90 |
| Az ártípus | 90 |
| Az ártípus és a vállalati érdekeltség típusa | 93 |
| Az érdekeltségi rendszer hiányosságainak az árrendszer közvetlen szabályozásával történő ellensúlyozása: a kompetitív árrendszer bevezetése | 99 |
| A vállalati érdekeltségi rendszer érvényesülse a kompetitív árrendszer keretei közt | 102 |
| A kompetitív árrendszer előzményei és 1980-ban történt bevezetése | 104 |
| A kompetitív árrendszer alkalmazásának technikai nehézségei és elvi problémái | 115 |
| A vállalati érdekeltségi forma kialakulása - a szabályozás erre irányuló közvetlen hatása nélkül | 122 |
| A termelőszövetkezetek jelenlegi vállalati érdekeltségi és jövedelemszabályozási rendszerének összefüggése | 123 |
| Az ipari és mezőgazdasági üzemek jelenlegi érdekeltségei formája közötti különbség okai és következményei | 132 |
| Az iparvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek célszerű édekeltségi formája | 136 |
| Az immanens vállalati érdekre épülő érdekeltségi forma kialakulása | 147 |
| Az adózási rendszer szerepe az immanens szervezeti érdekre épülő vállalati érdekeltségi rendszer kialakulásában | 152 |
| A béradó és a nyereségadó formája és mértéke | 159 |
| Vállalati szemléletű és népgazdasági szemléletű erőforrásértékelés és jelenlegi és az immanens vállalati érdekre épülő szabályozásban | 169 |
| A munkaérték-elmélet és a többcsatornás árrendszer | 177 |
| A munkaérték-elmélet és az árelmélet. Az eszközhozam és az elsajátítás | 177 |
| A termelési ár mint az érték módosult formája a tőkés és a szocialista gazdaságban | 180 |
| Az érték és a használati érték szerepe a pénzben kifejezett érték, az ár alakulásában | 181 |
| A termelési ár mint a munkatermelékenység, a gazdaságosság megfelelő mércéje a szocialista gazdaságban | 187 |
| Irodalomjegyzék | 199 |
Folytatás Microsoft-tal