Bolyongások Afrikában

Előszó

Részlet a könyvből:
Afrika, a „világforgalom jövendő országútja és a földkerekség: legnagyobb éléstára", mindenkor izgató célja volt a, világjáróknak és kutatóknak. Szegénységünk szomorú bizonysága, hogy oly kevés magyar utazó vehette ki részét a népek évszázados versenyében, amely egyre több és több fényt derít a „sötét" világrész rejtelmeire. Magyar László és Teleki Sámuel nevein keresztül egyenesen Torday Emilhez vezet a magyar Afrika-kutatók rövid névsora, hacsak ide nem számítjuk az oroszlánvadászokat és szerencsevadászokat, közöttük a kalandos életű Benyovszky Móricot, aki a XVIII. században királyságot alapított - Madagaszkár szigetén.
Ki tudja, ha Magyar Lászlónak megadatik, hogy hazakerüljön s a hazai földből - Európa földjéből - új erőt merítve térjen vissza Afrikába: nem nőtt volna-e belőle olyan világraszóló fölfedező-utazó, akinek a nevét ma a nagyok mellé jegyzi föl a nemzetközi tudomány. A végzet úgy akarta, hogy az első magyar Afrika-utazó nélkülözésektől, betegségtől, csalódásoktól és küzdelmektől megőrölve, álmainak földjén fejezze be hányatott életét.
Kevés híja, hogy Torday Emilt is utól nem érte ugyanez a sors. Első utazásán, amikor legmesszebbre járt vándorlásainak kiinduló pontjától, majdhogynem megérkezett ő is a végső állomásra, ahonnan nincsen visszatérés. A Tanganyika rengetegeiben ő felette is ott lebegett a Magyar Lászlók és a Livingstone-ok végzete. Életét hűséges néger szolgája mentette meg, - annak a lenézett emberfajnak gyermeke, amelynek ma Torday Emil egyik leghivatottabb európai ismerője. Vissza

Fülszöveg

Képek jegyzéke, magyarázatokkal.
Vagenya evezősök 16
A vagenyák halásznép. Minden más munkát, ami nincs összefüggésben a halászattal, asszonyok végeznek. Soha férfi terhet nem cipel. Elvállalja az útipoggyász szállítását is, de a feleségét vagy a feleségeit küldi. Annál pompásabb evezősök; a vízen fáradhatatlanok és vakmerők.
Zappo Zap, néhány feleségével és szolgálójával 17
Éveken át az arabok szövetségese volt; eltanulta bűneiket, de nem tanulta el derék sajátságaikat. Furfangos betyár, ravasz köpönyegforgató. Mesterien érti, hogy soha rajta ne veszítsen gazságain. Azt mondják, háromszáznál több felesége van.
Északi bambala férfi 32
Ha eleinte bizalmatlan is az utazó velük szemben, általánosan ismeretes, emberevő hajlandóságukért hamarosan megkedveli őket. Ha jól bánnak velük, a képzelhető legodaadóbb szolgák. Európai telep a Kongó vidékén 32
Az újonnan alapított európai telep festőien illeszkedik bele a kongóvidéki tájképbe. Rendesen a folyó mellett húzódik meg, erdőtisztáson. Egész berendezésük afrikai. A házak vályogból épülnek; bútorzatukat a nagy Társaságok vándorasztalosai a helyszínén készítik. A legjobb faanyagot erre a régi, kiérdemesült vájt csónakok szolgáltatják.
Bennszülött típusok 38
(1) Mojanzi ifjú.
Arcán a törzs jele: erősen kiugró sebhelyek.
(2) Bakveze (vagy bakvéze).
Kifejezetten háborús törzs. Sohsem láthatók anélkül, hogy legalább egy kés ne díszelegjen karkötőjükbe dugva. Mindig készek rá, hogy kirántsák. Viseletük és hajviseletük hasonló a déli bambalákéhoz, csak éppen nem olyan kényesek megjelenésükre.
(3 és 4) Északi és déli bambala.
Hajviseletük lényegesen eltér déli szomszédaikétól; hasonlít az ú. n. toque-kalapokhoz. A déli bambalák három vagy öt keskeny csíkot kiborotválnak hajukból. A megmaradó hajcsíkokat hosszúra növesztik, befonják és végükbe pálmarostot fonnak, hogy hosszabbnak lássék. A keskeny hajfonatokba apró aranyvégű szegeket tűzdelnek.
Gyász-"viselet" 48
A gyász kifejezése nemcsak törzsek szerint különböző, hanem aszerint is, hogy milyen rokonsági viszonyban állt az elhúnyt a gyászolóhoz. Néha az egész testet, néha csak a mellet vagy a karokat mázolják be agyaggal. Szokásos a haj növesztése is a gyász ideje alatt.
Kereskedő asszonynép 48
A bevásárlás a piacon az asszonyok dolga és egyúttal legfőbb szórakozása. Minden fekete született kereskedő, kivált az asszonyok. Lealkudni a portéka árát olyan öröm, amely minden pénzt megér nekik.
Ház, épülő félben 49
Ez a ház még fedetlen. A tetőnek ezt a vázát füvei borítják be. Sajátságos, hogy a tüzeset ritka a falvakban, pedig éjjel nappal ég a tűz és semmi különösebb óvórendszabályaik nincsenek.
Furcsa varázs-tárgyak 49
A legfurcsább dolgoknak nagy varázserőt tulajdonítanak. A falu védelmét szolgálják a legkülönfélébb "varázserejű" dolgok, így pl.: nádfonattal körülvett kövek, állatkoponyák, a haris tojásának vörösre mázolt héja, stb.
Dob 64
A dob a fő hangszer a tánc-zenéhez. Ha nem is harmónikus ez a muzsika, annál zajosabb és ütemesebb. A dobos tekintélyes ember és egész csinos bevételre tesz szert az adományokból.
Gong, fából 64
A bapindzsi-k gongja tömör fából készül. Ezzel az egyszerű, de leleményes hangszerrel jelentékeny távolságra tudnak híreket továbbítani. Némely törzs különösen nagymester benne, hogy a legbonyolultabb üzeneteket továbbadja rajta.
Bambala asszony a gyermekével 65
A déli bambalák, férfiak, asszonyok egyaránt hegyesre csiszolják a fogaikat. Gyermeküket, amig apró, a hátukon cipelik az asszonyok. Ha a dereka megerősödött, az anyjuk a csípőjén lovagoltatja őket. Sokáig szoptatja őket az anya.
Vájt csónak a Felső-Kongón 65
Jókora hosszúságú, de azért két ember könnyen elkormányozza. Az európaiak rendesen negyven-ötven evezőssel járnak. Láttam egyet nyolcvan főnyi legénységgel. Oly széles volt, hogy asztalt állítottak bele, négy székkel. A fatörzs, amelyből vájták, két méter átmérőjű lehetett.
A bakvezék így pihennek hosszú menetek közben. 80
A bakvezék hosszú menetelés közben féllábon állva pihennek. Leülni nem célszerű, mert elzsibbad a láb és nem tud fölkelni az ember.
Babunda hajviselet 80
A babundák hajnövése különösen dús. A nők borotválják, férfiak hosszúra növesztik hajukat és roppant büszkék rá.
Déli bambala ifjak 81
Szinte nőies külsejük nem árulja el szívósságukat, örökké vidámak, a legcsekélyebb dolog boldoggá teszi őket. Az európaihoz barátságosak. A legkívánatosabb jó szomszédok és útitársak. Irtóznak az emberevéstől.
Déli bambala férfi és nő 96
A déli bambala férfi és nő viselete között vajmi kevés a különbség. Inkább csak az ágyék-kendő összehajtásának a módja tér el egymástól. Bármily jelentéktelennek látszik ez a különbség, messziről fölismerik.
Mobunda férfi a Kvilu balpartján 97
A mobundák, vagyis babundák vaskos, hosszú hajfonatukról könnyen fölismerhetők. Angolából vándoroltak be a Kongó vidékére és még mindig hadilábon állnak a régebbi lakókkal. Messze környék legjobb földművelői és állattenyésztői.
Bapindzsi kunyhó 112
Küszöbe egyszinten van a talajjal. De ezen se sokkal könnyebb a ki- és bejárás, mint a magas bambala ajtókon. Az ajtónyilás olyan alacsony, hogy úgy kell bemászni rajta. A Kongó-vidék éghajlata alatt a kunyhókba csak éppen aludni járnak. Olyan alacsony a kunyhó, hogy föl se lehet állni benne.
Levegőben lógó magtár 113
A bapindzsik ilyen lógó magtárt eszeltek ki, hogy a patkány és más egyéb állat hozzá ne férjen. Ebben tartják féltett terményeiket, például: a földi diót. Budakra függesztett kosárszerű készítmény.
Déli bambala lány 128
A kongóvidéki utazó, ha jól bánik a néppel, mindig számot tarthat az asszonynép jóindulatára. Másfelől azonban az asszonyok annál hamarabb készek ró, hogy megboszszulják a falut vagy törzset ért sérelmeket. Ezt a déli bambala lányt akkor fényképeztük le, amikor mosolygó arccal fogadja a fehér idegent.
Angolai néger kereskedők 129
A Kongó-állam déli részeit gyakran fölkeresik vállalkozó szellemű angolai néger kereskedők. Rendesen hónapokig, néha évekig maradnak. Egész falvakat építenek, amelyek teljességgel elütnek az odavalók falvaitól. Tekintélyes emberek. Rabszolgakereskedők csak az európai befolyástól messzeeső vidékeken mutatkoznak.
A déli bambalák íja 129
A déli bambalák kitűnően lőnek hosszú, szóles íjukkal. Az ij arra is jó, hogy az ellenfél nyilait félreüssék vele. A tartaléknyilakat bal kezében fogja a vadász, másik nagy köteget meg rendesen az övébe dug. Egy tartalék ij-húrt a feje köré csavar. Vissza