Bolyai Farkas (1775-1856)

Előszó

Ez a monográfia Bolyai Farkas emlékét hivatott felidézni, születésének 200. évfordulója alkalmával.
Az anyag összegyűjtése és a tanulmány fogalmazása során két komoly nehézség merült fel. Az első szubjektív. Mindenki előtt ismeretes, hogy emlékörökítés céljából sokat foglalkozva valakivel, az illető előbb-utóbb személyes ismerősünkké, sőt, barátunkká válik, ez pedig veszélyeztetei a tárgyilagos értékelést. Felsőfokon beszélünk ott, ahol csak középfoknak lenne helye, engedékenyebb hangot ütünk meg, amikor a keményebb szó lenne indokolt. Voltaképpen minden ilyen munka során egy személyben kell az írónak betöltenie az ügyvéd és az ügyész szerepét., hogy aztán valamiféle belső mérlegelés eredményeként kialakulhasson a tárgyilagos ítélet. Annak elbírálása már az Olvasó feladata, hogy ezt a jelen munkában mennyire sikerült elérnünk.
A másik nehézség objektív, vonatkozik a két Bolyaira, de talán egész tudománytörténeti irodalmunkra. Több, gondosan összeállított bibliográfia csaknem fölkínálja a két Bolyaival kapcsolatban a kidolgozásra váró témákat. Ezek mindegyike érdekes, sőt, hasznos is, hisz múltunknak valóban nagy alakjai voltak. Számosan éltek is a feladatok eme önként kínálkozó lehetőségével, szinte az aprólékosságig menő - könyvtárnyi - értekezés részletezi életüket, egyéniségüket. Ennek az irodalomnak tiszteletreméltó és hasznos volta kétségbe nem vonható. De a két Bolyait elsősorban mégis mint matematikust kell számon tartanunk, e téren azonban - főleg az apát illetőleg - komoly mulasztások terhelnek. A mulasztás vádja tehát mindenekelőtt a múltat kutató matematikusokat érheti. Tanulmányunk ebből a hiányból talán törleszt valamit. Vissza