Bolyai-emlékkönyv

Előszó

Részlet a könyvből:

Nem kis feladatra vállalkoztunk, amikor egy olyan egyéniség életútját kívánjuk bemutatni, születése 200 éves centenáriuma alkalmából, mint a Bolyai Jánosé. Ez az emlékkönyv Kolozsvár nagy szülöttjének, a világhírű matematikusnak kíván emléket állítani. Szerény keretek között, ezzel is hozzá kívánunk járulni a Bolyai-életmű egyes részleteinek bemutatásához.
Bolyai János ősi magyar családból származik, amint Oláh-Gál Róbert tanulmányában is olvashatjuk. A több mint 700 éves múltra visszatekintő család ősi fészke a Nagyszeben melletti Bólya község volt János zsenialitása, a matematika és a zene iránti fogékonysága, már kisgyerek korában megmutatkozott. A kiváló pedagógus, a nagy tudású matematikus apa, fia kiváló képességeire már korán felfigyelt, és zsenge gyerekkorától kezdve tervszerűen oktatta és fejlesztette fia matematikai képességét, és zenei oktatásáról sem feledkezett meg. Gyerekkoráról több történetet is feljegyeztek, amelyek zsenialitására utalnak. Egyik ilyen történet arról szól, hogy a négy éves János pityóka-hámozás közben így kiált fel: Hí táti, mit találtam, pityóka árkusnak, pityóka szinuszát. Ez a történet arra utal, hogy a kis Bolyai ekkor már trigonometriai alapismeretekkel rendelkezett. Hat éves korában majdnem egyedül megtanul olvasni, rá egy évre már németül és hegedülni tanul. Tizennégy éves korában komoly felsőbb matematikai ismeretekkel rendelkezik; differenciál- és integrálszámítással kapcsolatos feladatokat képes megoldani. Ebben a korában már a hegedülésben is komoly előrehaladást mutat, nehéz zeneműveket, hangverseny-darabokat hibátlanul eljátszik. Tizenkét éves korában lesz a híres marosvásárhelyi kollégium rendes tanulója, ahová az első három osztályt kihagyva egyenesen a negyedik osztályba iratkozik be, és 15 éves korában leteszi a rigurózumot, ami a mai érettséginek felel meg. Ezután már a felsőfokú egyetemi tanulmányok következnének. Felmerül a továbbtanulás kérdése. Nem kétséges, hogy matematikával szeretne foglalkozni. Akkor Erdélyben még nem volt egyetem, a pesti és a bécsi egyetemen nem volt olyan matematika professzor, akitől az ifjú zseni sokat tanulhatott volna. Ezért apja Göttingen mellett dönt, ahol a kor legkiválóbb matematikusa és egyben jó barátja, Gauss tanítja a matematikát. Vissza