Bolhák (Siphonaptera) gyűjtése, preparálása és bolhagyűjtemények felállítása

Előszó

Részlet:

A magyar állattani irodalomban a bolhák gyűjtésére vonatkozóan a korábbi időkből csak egyetlen néhánymondatos tájékoztatót ismerünk (CsiKy, 1908). A második világháború után két nagyobb gyűjtés- és preparálástechnikai munka jelent meg (Dudich, 1951 és Móczár, 1962), melyekben az élősködő rovarok gyűjtése és konzerválása című fejezetekben szó esett a bolhákról is. E fejezetek írói azonban bolhagyűjtéssel és preparálással sohasem foglalkoztak, ezért a szakirodalomból csak annyit használtak fel, amennyit éppen szükségesnek tartottak általánosságban közölni.
A legutóbbi időkben végzett siphonapterológiai kutatómunka előtt csak Kohaut foglalkozott a század elején hazánkban bolhákkal, de gyűjtőtevékenysége nem ismeretes; közleményeiben csak a másoktól hozzá juttatott, alkalomszerűen előkerült bolhákat ismertette. Nem véletlen, hogy nálunk - miként számos más országban - sokáig nem folyt e téren rendszeres kutatómunka, hiszen a bolhák gyűjtése és preparálása nem tartozik a leghálásabb és gyors eredményt ígérő feladatok közé. A bolhák gyűjtését rendkívüli módon nehezíti az a körülmény, hogy a sok fajhoz tartozó és különféle életmódot folytató gazdaállatok elejtése nem kevés fáradságot, időt és leleményességet igényel. A gazdafajok mindegyikéből sok példányt kell begyűjteni a különböző területekről és biotópokból, ha csak valamelyes képet is akarunk nyerni a bolhafajok előfordulásáról és elterjedéséről. Vannak fajok, melyek bizonyos gazdaállatfajokon majdnem mindenütt megtalálhatók, mások viszont inkább az élőhelyhez ragaszkodnak. Vissza