Bölénykantáta (dedikált példány)

Fülszöveg

Az élet eposza
Élemedő koromban, nyolcvanadik évem küszöbén elmondhatom én is a világ nagy eposzíróival, hogy sűrű erdőbe jutottam. Hatalmas dzsumbujba. Nem a kiutat keresem, inkább a gyökereimet. Nagyjából sejtem, mivé lettem, azt lenne jó betűbe foglalnom, miből lett a cserebogár. Négyéves lehettem, amikor rákaptam az ábécére, azóta írogatok mindenfélét, de azt is tudom, mostanáig megjelent huszonkét kötetem csak kóstoló a zajos életből. Majd összerakja, aki kíváncsi rá.
Sokat emlegetem egykori magyartanáromat, Kiss Károly Ernőt.
A Dzsanit. Adassék neki tisztelet. A sümegi gimnázium önképzőkörében ő biztatott, hogy akkori falunk szociográfiai vázlatát vessem föl. Meddig jutottam? A Veres Péter-díjig. Újságíróskodásom nem a röghöz kötésemet segítette, homokbuckák között caplattam, abba inkább belefulladni szokott az irodalom. A stílusa szokta kimenteni. Ha dicsekedni akarnék, azt bogarásznám, hogyan jutott el a magamfajta a Táncsics Mihály-díjig. Vagy Szeged városának... Tovább

Fülszöveg

Az élet eposza
Élemedő koromban, nyolcvanadik évem küszöbén elmondhatom én is a világ nagy eposzíróival, hogy sűrű erdőbe jutottam. Hatalmas dzsumbujba. Nem a kiutat keresem, inkább a gyökereimet. Nagyjából sejtem, mivé lettem, azt lenne jó betűbe foglalnom, miből lett a cserebogár. Négyéves lehettem, amikor rákaptam az ábécére, azóta írogatok mindenfélét, de azt is tudom, mostanáig megjelent huszonkét kötetem csak kóstoló a zajos életből. Majd összerakja, aki kíváncsi rá.
Sokat emlegetem egykori magyartanáromat, Kiss Károly Ernőt.
A Dzsanit. Adassék neki tisztelet. A sümegi gimnázium önképzőkörében ő biztatott, hogy akkori falunk szociográfiai vázlatát vessem föl. Meddig jutottam? A Veres Péter-díjig. Újságíróskodásom nem a röghöz kötésemet segítette, homokbuckák között caplattam, abba inkább belefulladni szokott az irodalom. A stílusa szokta kimenteni. Ha dicsekedni akarnék, azt bogarásznám, hogyan jutott el a magamfajta a Táncsics Mihály-díjig. Vagy Szeged városának életmű-díjáig. Arany János szava szól át minduntalan: S boldogságot Irigy nélkül még ki látott?
Móricz Zsigmond is belém ültette az igazmondás kemény kötelességét. Berényi Imréhez, az őrgrófi birodalom cselédekhez is húzó orvosának lelkületét kitapintva levelezte nem sokkal szerencsétlen holta előtt: Különben vannak dolgok — hogy mondta az ecceri színigazgató? amiket csak jól szabad megírni, sőt egyáltalán nem lehet megírni: és mégis meg kell írni?
Eddig biztosan eljutottam.
Horváth Dezső Vissza