Előszó
A Magyar Köztársaság központi hadtörténeti intézménye főigazgatójaként mindig jó érzés tölti el lelkemet, amikor útjára bocsáthatok egy új kiadványt, amely munkatársaim tollából született. Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva nem maradhatott távol a XX. század világméretű háborúitól, miként egyetlen nagyobb fegyveres összecsapás sem kerülte el a magyar nemzetnek otthont adó Kárpátmedencét a honfoglalás kora óta. Talán nincs olyan család hazánkban, amely ne vesztett volna apát, fiút, fivért a nemzetet próbáló háborúkban. Magyarország embervesztesége a XX. század első felében kiemelkedően magasnak bizonyult. Ez önmagában már indokolja azt az érdeklődést, ami hazánkban az I. és a II. világháború időszakait övezi, nemkülönben azt, hogy rendre újabb és újabb tudományos, illetve ismeretterjesztő kiadványok jelennek meg a témakörben.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 86. születésnapjára megjelenő kötet apropóját az I. világháború kitörésének 90. évfordulója adja. A nagy Háborút követő két évtizedben sorra jelentek meg a tudományos publikációk, az elemzések, a csapattörténeti monográfiák és az emlékkönyvek. Az utóbbiak közös jellemzője, hogy nem törekedtek a teljességre, hanem „válogattak" a rendelkezésre álló tengernyi anyagból. E hagyomány felelevenítése motivált, amikor útjára bocsátottam a most megjelent kiadvány munkálatait.
Emlékkönyvünk célja - e koncepció jegyében - tudományos ismeretterjesztő jelleggel Magyarország had- és általános történetének bemutatása az I. világháborúban. Ennek megfelelően a szerzői kollektíva, amely kivétel nélkül az intézmény jelenlegi vagy korábbi munkatársaiból tevődik össze, szintén „válogatott". Célja nem az volt, hogy az akadémiai tudományosság igényével újra megírja a Nagy Háború történetét, hanem hogy érdekességek felvillantásával elevenítse fel a 90 esztendeje kezdődött, a „világot sarkaiból kiforgató" világméretű küzdelmet.
Az intézmény önerejéből megjelentetett kötet három fő részből áll. Az első általános áttekintést nyújt a háborúhoz vezető útról, Magyarország helyéről és szerepéről a nagybirodalmak szembefeszülésének világában, a hadszínterekről, s az összeomlásról. A második rész, a „saját" csapatokra koncentrálva, sorra veszi a fegyvernemeket. A harmadik valóban az érdekességek fejezete. A teljesség igénye nélkül találkozhatunk benne a hadviselésben új korszakot nyitó harckocsikkal és repülőgépekkel, az ember négylábú segítőtársaival, gondolatban felvehetjük a magyar katonák egykori ruháit és felszereléseit, feltűzhetjük kitüntetéseit és jelvényeit, lapozhatunk a katonaköltő, Gyóni Géza verseiben és a lövészárkokban is jelen lévő humor írásaiban, forgathatjuk a korabeli nyomtatványokat, átélhetjük a hadifogságot, s a korabeli hagyományok felelevenítését.
S ha mindezzel néhány kellemes órát okozhatunk, vállalkozásunkba belefognunk már érdemes volt. Az emlékkönyvet, amelyet a Tisztelt Olvasó most kezébe vesz, ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal