Előszó
Részlet a könyvből:
Mátyás király 1490. április 6-án bekövetkezett halála utat nyitott a magyar trónra pályázóknak. A magyar urak és főpapok, köztük Bakócz Tamás püspök, Zápolya István, Báthori...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Mátyás király 1490. április 6-án bekövetkezett halála utat nyitott a magyar trónra pályázóknak. A magyar urak és főpapok, köztük Bakócz Tamás püspök, Zápolya István, Báthori István a nagy király halálos ágyánál támogatást ígértek Corvin Jánosnak, Mátyás törvénytelen fiának. Ennek ellenére két idegent is megjelöltek mellette. Kázmér, lengyel király fiait. A legidősebbet, aki akkor már cseh király volt, Ulászlót, és a három fiú közül a legfiatalabbat, János Albert herceget. Corvin Jánostól tartottak az urak, mert félő volt, hogy apja politikáját követve, súlyos áldozatokat fog követelni tőlük hadikiadásokra.
Ulászló nem várt tétlenül a rendek döntésére. Maga fogott hozzá a trón megszerzésének előkészületeihez. A már akkor is hatalmas földbirtokokkal rendelkező Zápolya Istvánt azzal tette hívévé, hogy felajánlotta neki a Lengyelországból visszaszerzendő tizenhárom szepesi várat, a podolini és a lublói várakat. A legbefolyásosabb főpapok közül a rendkívül törekvő Bakócz Tamás győri püspököt is kiszemelte céljai eléréséhez. Ígéretet tett, hogy trónra kerülése után őt fogja kinevezni az ország kancellárjává. Ezenkívül kilátásba helyezte, hogy Beatrixot, Mátyás özvegyét feleségül veszi.
(Megjegyzés: 1500-ban Beatrix anélkül távozik az országból, hogy ez hivatalosan megtörtént volna.)
Miközben az urak Rákoson összeállították a megválasztandó királlyal szembeni követeléseiket, Budán János herceg attól való félelmében, hogy ellenfelei megtámadják a várban, szekerekre rakatta az egész - apja halála után rábízott - kincstárt, a palota gyönyörű arrasi szőnyegeit, az aranyozott és drága bútorokat. Mátyás féltve őrzött corvináit, és párthíveivel az ország déli része felé vette útját.
Amikor az ülésező urak erről értesültek, Báthori és Kinizsi Pál vezetésével utána iramodtak. A Sárvíz közelében utolérték és csatában legyőzték. A kincsek egy részét visszavitték Budára, a többit János herceg menekülés közben - Újlaki segítségével - Pécs felé vitte. Corvin János - mint király - ezek után szóba sem jöhetett többé.
Vissza