A gazdag parasztok országa

Előszó

Ez a kicsi könyv arról szól, hogyan lett Dánia a gazdag parasztok országa és hogyan lettek a dán földművesek, kisbirtokosok, gazdaemberek a világ leggazdagabb, legműveltebb és legboldogabb parasztjai. Aki a könyvet olvassa, minduntalan a "szövetkezet" szóra bukkan. A könyv végére kiderül az is, hogy minden jólétet a szövetkezeteknek köszönhetnek a dánok. Magyar fülnek, főként a falusi magyar ember fülének, jól tudom, furcsán hangzik ez. Nálunk "szövetkezet"-nek azt a falusi boltot nevezik, ahol keresztény ember a kiszolgáló. Ez volna hát a csodaszer? Hiszen ilyen nálunk is van! Igen, de ez csak az egyik, még hozzá legkevésbbé fontos fajtája a szövetkezetnek. Az a dán mintájú szövetkezet, amely a magyar parasztot is naggyá, gazdaggá teheti, nálunk még nem született meg. Megkülönböztetésül paraszt-szövetkezetnek kellene nevezni. Lényege az, hogy közös terv szerint termelik gabonájukat, tenyésztik teheneiket, disznaikat, ültetik gyümölcsfáikat, azután közösen értékesítik. A paraszt mindent olcsóbban szerez be és jobb áron ad el, mintha egyedül vásárolna és egymagában menne a piacra. Lényege az is, hogy a paraszt-szövetkezetek vezetői mindenütt parasztok. Dániában a paraszt-szövetkezeteknek autóik, hajóik, vágóhídjaik, tejfeldolgozó telepeik vannak.
A dán parasztok például sertéseiket a saját teherautóikon viszik a saját vágóhídjaikra, onnan a saját húsfeldolgozó gyáraikba, majd a saját kiviteli hivataluk adja el - nagy haszonnal és nagy megtakarítással - a külföldi fogyasztónak. A parasztok szövetkezete a legnagyobb hatalom az országban. Vissza