1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bölcsészettörténet I.

Az ókori filozófia története

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Pápa
Kiadó: Magyar Református Egyház
Kiadás helye: Pápa
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés
Oldalszám: 816 oldal
Sorozatcím: Református Egyházi Könyvtár
Kötetszám: 10
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Ref. Főiskolai könyvnyomda, Pápa. Átnézték Dr. Antal Géza pápai és Dr. Rácz Lajos sárospataki theol. akad. tanárok.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gondolatok történetének, azok fokozatos kialakulásának és fejlődésének az ismeret mindegyik terén meg van a maga jelentősége. Még az exakt tudományok körében is, ahol pedig teljesen kialakult... Tovább

Előszó

A gondolatok történetének, azok fokozatos kialakulásának és fejlődésének az ismeret mindegyik terén meg van a maga jelentősége. Még az exakt tudományok körében is, ahol pedig teljesen kialakult fogalmakkal és gondolati műveletekkel van dolgunk, kiváló gonddal és nagy energiával igyekeznek felkutatni azokat az ösvényeket, amelyeken az emberi ész csodálatos eredményeihez eljutott. Még nagyobb jelentősége van a mult ismeretének a bölcsészetre nézve, már csak azért is, mert az egyes tudományok története a filozófiához, annak első kezdeteihez vezet bennünket. És ez nagyon természetes is, mert minden bölcsészeti rendszer egy-egy kisérlet az emberi tudvágyat érdeklő összes kérdések és problémák összefüggő tárgyalására s a tudományok és a gyakorlati élet követelményeit egyaránt kielégítő megoldására. S bár e kisérletek mindeddig sikertelenek maradtak, amin a feladat óriási körét és beláthatlan nehézségeit tekintve épen nem csodálkozhatunk: majdnem mindegyiknél találunk új és értékes gondolatokra, további nagy horderejű vizsgálódásoknak kiinduló pontjaira, amelyek ma is méltán tarthatnak igényt érdeklődésünkre s amelyeket igazi jelentőségük szerint csak eredeti alakjukban és összefüggésükben érthetünk meg és értékelhetünk. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1-28
A bölcsészet feladata és részei
A filozófia szó eredete és jelentése. A bölcsészeinek jellemzőbb meghatározásai és
felosztásai
A bölcsészettörténet fogalma és tárgyalásmódjai
A filozófiatörténet időszakai
A bölcsészettörténet forrásai. Irodalom
A görög filozófia története 31-40
A filozófia kezdetei
A görög filozófia időszakai
I. FEJEZET. A természetfilozófusok 41-223
Alapproblémák és irányzatok
A fiziológusok. Az irányzat fő képviselői
Thales
Anaximandros
Anaximenes
Pythagoreizmus
Pythagoras élete és működése. A főbb pythagoreusok
A pythagoreizmus tudományos alapjai
A pythagoreusok bölcsészete
Az eleai iskola. Alaptétel. Fő képviselők
Xenophanes
Parmenides
Eleai Zenon
Samosi Melissos
Herakleitos
Az új természetfilozófusok. Jellemzés. Fő képviselők
Empedokles
Anaxagoras
Az atomelmélet. Leukippos és Demokritos
Az új fiziológusok. Általános jellemzés
Apollóniái Diogenes
Hippon
II. FEJEZET. A szofisták 224-261
Hivatásuk. Főbb képviselőik
Protagoras
Keosi Prodikos
Antiphon
Elisi Hippias
A rhetorok. Gorgias
III. FEJEZET. A nagy filozófusok és iskoláik 262-528
Általános áttekintés
Sokrates és a szokratikusok. Sokrates élete és működése
Sokrates filozófiája
A szokratikusok iskolái
A cinikusok iskolája. Az iskola főbb képviselői
A cinikusok filozófiája
A cyrenei iskola
A megarai iskola
Platón és a régebbi Akadémia. Platón élete
Platón iratai
Az eszmetan eredete
Platón filozófiája. A filozófia fogalma és felosztása
Dialektika: A) Ismerettan
Dialektika: B) Fogalomképzés és meghatározás
Dialektika: C) Az eszmevilág és a legfőbb jó
Dialektika: D) Az eszmék és az érzéki dolgok
Természetfilozófia. A természetfilozófia feladata és módszerei
Az anyag természete és tulajdonságai
Az elemek alkata és átalakulása
A lélek alkata és funkciói
Kozmogónia és kozmológia
Fizika: A testek összetétele és változásai
Anthropológia
A test és lélek összefüggése; a lélek alkata és halhatatlansága
A test alkata, szervezete és életműködése
A test és lélek közös funkciója. Észrevétel. Érzés. Akarat
A test és lélek egészségtana
Ethika és esztétika
Ethika
Kötelességtan
Az erkölcsi jó
Az erények és az állam
Esztétika 476-480
Theológia és theodicea. A vallás
A régebbi Akadémia
Speusippos
Xenokrates
Aristoteles és a peripatetikusok. Aristoteles élete
Aristoteles iratai
Aristoteles viszonya Platonhoz és az előző filozófusokhoz. Bölcsészeiének jellemző vonásai
Aristoteles filozófiája. A filozófia fogalma és felosztása
Logika és ismerettan
Kategóriatan
Az itéletek tana
A következtetés tana
Tudománytan A tudás nemei. Az ismeret keletkezése és forrásai
Metafizika. A) A szubstancia
B) A potencia (dinamis) és aktuálitás (energia)
C) Anyag és alak; a szubstancia egysége
D) Mozgató és cél-ok
E) Isten, mint az első mozgató, de nem mozgó. A mozgatás természete
F) Isten lényege Theológia. Az égi szférák és istenek száma
Természetfilozófia
Fizika
Szervezettan és lélektan
Ethika és politika
Az erkölcsi jó
Az erény fogalma. Az akarat szabadsága. Az erény nemei
Erénytan. A) Ethikai erények
Erénytan. B) Dianoétikai erények
Politika
Aristoteles hatása. A peripatetikusok
Theophrastos
Eudemos
Aristoxenos
Dikaiarchos
Straton
IV. FEJEZET. Az eudaemonisztikus rendszerek 529-673
Általános jellemzés
A stoikusok. A stoicizmus fő képviselői. Kitioni Zenon
Kleanthes
Chrysippos és utódai
A stoikusok filozófiája. A filozófia feladata és felosztása
A stoikusok logikája
Természetfilozófia (Fizika)
Az alapelvek tana és levezetésük az erkölcsi postulatumból
Theológia
Theológia és népvallás. Theodicea
Kozmogónia és kozmológia
Fizika
Lélektan
Ethika
Az epikureizmus. Epikuros
A filozófia feladata és felosztása
Természetfilozófia
Lélektan
Ismerettan és logika (Kanonika)
Theológia; népvallás
Ethika: eudaimonológia (a boldogság elmélete)
Ethika. Politika
A közép Akadémia. Arkesilaos
Karneades
Skepticizmus. Pyrrhon
Phliusi Timon
Ainesidemos
Az ifjabb skeptikusok. Agrippa. Sextus Empiricus
V. FEJEZET. Eklektikus és egyeztető irányok. A rómaiak filozófiája 674-760
Általános jellemzés és a főbb irányok
A közép stoa
Boethos
Rhodosi Panaitios
Poseidonios
Az új Akadémia. Larissai Philon
Antiochos
A római filozófusok és az új stoa. Terentius Varro
M. Tullius Cicero
Quintus Sextius és iskolája
Titus Lucretius Carus
Lucius Annáus Seneca
Musonius Rufus
Epiktetos
Marcus Aurelius Antoninus
Az empirikus iskola
Galenos
VI. FEJEZET. Theozófia 761-816
Előállásának okai
Főbb irányok s ezek közös jellemvonásai
Előkészítő irányzatok Az új pythagoreizmus
Zsidó-hellén filozófia. Aristobulos
Alexandriai Philon
Újplatonizmus. Amnonios Sakkas. Plotinos élete és iratai
A filozófia fogalma és részei
Ismerettan
Ontológia: a létezők s azok általános létmódjai
Ontológia: az ismerettárgyak közelebbi meghatározása és tulajdonságai
Az alsóbbrendű létezők keletkezése a felsőbbekből
Az anyag
Az oktörvény
A világlélek és természet
Lélektan. A lélek lényege és funkciói
Esztétika
Ethika
Theodicea
Iamblichos
Proklos

Dr. Horváth József

Dr. Horváth József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Horváth József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem