Bölcsességek könyve I-II.

Fülszöveg

jj»A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk.«
íme egy idézet, amelyben szinte »minden benne van«: a világot meg kell változtatni (aminek szükségképpen az a premisszája, hogy a régi világ rossz), és ehhez filozófia (is) kell. Ám a változtatáshoz (és az ezt segítő filozófiához) nyilván egyéb is szükséges — ez a marxi sűrítés tehát önmagában mégsem ölel fel »mindent«.
De hiszen nem is azt akarja. Az olvasó, a befogadó az, aki egy-egy ilyen frappáns megfogalmazás hallatán vagy olvastakor megnyugszik, s a teljesség érzése tölti el, hiszen minden jól megfogalmazott tétel a lényeget fejezi ki, s egyben evidenciaélménnyel szolgál. Minél inkább fogalmi, sőt matematikai a »tétel«, annál inkább megfogalmazhatja a lényeget, a törvényt — csakhogy az élet gazdagsága, színei mindinkábí? hiányoznak belőle. Az élet teljességének, a jelenségvilág sokszínűségének élményét csak a művészi kifejezés nyújthatja.
Mindez persze közhely — de nem az-e a... Tovább

Fülszöveg

jj»A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk.«
íme egy idézet, amelyben szinte »minden benne van«: a világot meg kell változtatni (aminek szükségképpen az a premisszája, hogy a régi világ rossz), és ehhez filozófia (is) kell. Ám a változtatáshoz (és az ezt segítő filozófiához) nyilván egyéb is szükséges — ez a marxi sűrítés tehát önmagában mégsem ölel fel »mindent«.
De hiszen nem is azt akarja. Az olvasó, a befogadó az, aki egy-egy ilyen frappáns megfogalmazás hallatán vagy olvastakor megnyugszik, s a teljesség érzése tölti el, hiszen minden jól megfogalmazott tétel a lényeget fejezi ki, s egyben evidenciaélménnyel szolgál. Minél inkább fogalmi, sőt matematikai a »tétel«, annál inkább megfogalmazhatja a lényeget, a törvényt — csakhogy az élet gazdagsága, színei mindinkábí? hiányoznak belőle. Az élet teljességének, a jelenségvilág sokszínűségének élményét csak a művészi kifejezés nyújthatja.
Mindez persze közhely — de nem az-e a közhelyek értelme, sőt érdeme, hogy közhellyé lehettek? A komolyság ne szegje játékos kedvünket — gondoljuk tovább a föntieket: egyrészt tehát tétel kell, a törvény szinte matematikai pontosságú kifejezése (tudomány), másrészt viszont gazdagság, sokféleség, sőt a szépség élménye (művészet). Együtt? Erre csak a költészet képes, vagy költé-
' i : i ;
szetbe oltott filozófia. Műfajilag: az aforizma^ a szállóigévé lett gondolat
A Bölcsességek könyve elsősorban aforizmák gyűjteménye — aforizmán A magyar nyelv értelmező szótárának meghatározása szerint »valamely életbölcsességet, igazságot^ elmésséget kifejező tömör, szellemes mondást« értve. De nem pusztán eleve aforizmaként megfogalmazott szövegeket tartalmaz, hanem kiterjed az aforisztikus idéze-tekrCj a szállóigék egy részére, olykor maximákra, epigrammákra, xéniákra s egyéb bölcsmondásokraj köztük korszakos filozófiai gondolatokra^ szépirodalmi részletekre."
K.N.L Vissza