Bölcselettörténet

Kézirat gyanánt a hallgatók használatára/Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozat

Szerző

Budapest

'Bolberitz Pál: Bölcselettörténet ' összes példány

Kiadó:	Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	245 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történelem tanúsága szerint a filozófia egyidős az öntudatosan gondolkodó emberrel. A természetben és a saját életben tapasztalt jelenségek okát, magyarázatát kereső ember igyekszik a valóságról... Tovább

Tartalom

ELSŐ RÉSZ: írta: Dr. Hosszú Lajos
Bevezetés: A bölcselettörténet jelentősége 5
Első rész: Az ókor filozófiája 7
1. fejezet: Az indiai és a kínai bölcselet 7
I. India bölcsessége 7
II. A kínai filozófia 8
2. fejezet: A görög bölcselet 9
I. A görög bölcselet jellege 10
II. A Szókratész előtti görög bölcselet 13
a) A korai természetbölcselet 14
b) A szofisták 19
III. Az attikai bölcselet 21
a) Szókratész (470-399) 21
b) Platón (427-348) 24
c) Arisztotelész (384-322) 29
IV. A hellenizmus rendszerei 42
a) A sztoicizmus 43
b) Az epikureizmus 46
c) A szkepticizmus 47
d) A szinkretizmus 48
e) Az újplatonizmus 50
Második rész: A középkor bölcselete 54
A középkori bölcselet jellege 54
1. fejezet: A patrisztika filozófája 57
I. Az első keresztény bölcselők 57
II. Szent Ágoston (354-430) 60
III. A patrisztika utolsó századai 64
2. fejezet: A skolasztika 66
I. A skolasztika fejlődése 67
II. A dialektika fejlődése 71
a) Az „egyetemes fogalmak" vitája 71
b) Petrus Abaelardus (1079-1142) 73
III. Az arab és a zsidó bölcselet 75
IV. A skolasztika virágkora 79
a) Szent Bonaventura (1221/22-1274) 80
b) Nagy Szent Albert (1193-1280) 83
c) Aquinói Szent Tamás (1224-1274) 86
d) Joannes Duns Scotus (1266/74-1308) 109
3. fejezet: Az egyéb (nem-skolasztikus) filozófiai irányzatok 113
I. Rogerius Bacon (1210/14-1294) 114
II. A nominalizmus 116
III. A misztika 118
Felhasznált és ajánlott irodalom 123
MÁSODIK RÉSZ: írta: Dr. Bolberitz Pál
Első rész: Az újkor filozófiája 129
Az újkor szellemi arculata 129
1. fejezet: A reneszánsz bölcselete 131
I. Nicolaus Cusanus 132
II. Giordano Bruno 135
III. A reneszánsz világszemlélete 135
2. fejezet: A XVII. és a XVIII. sz. nagy rendszerei 139
I. Az újkori racionalizmus 139
a) Descartes 140
b) Spinoza 144
c) Leibniz 146
II. Az empirizmus filozófiája 151
a) Hobbes 152
b) Locke 154
c) Berkeley 156
d) Hume 157
III. A felvilágosodás filozófiája 160
3. fejezet: Kant és a német idealizmus 166
I. Kant rendszere 166
1. A tiszta ész kritikája 166
2. A gyakorlati ész kritikája 175
3. Az ítélőerő kritikája 178
4. A vallás a tiszta ész határai között 179
II. Fichte 180
III. Schelling 182
IV. Hegel 183
V. Herbart és Schopenhauer 189
a) J. Fr. Herbart 189
b) Schopenhauer 190
Második rész: A legújabbkor filozófiája 193
1. fejezet: A bölcselet útja a XIX. századból a XX. századba 193
I. A materializmus rendszere 193
a) Feuerbach és a nem-dialektikus materializmus 194
b) Marx és a marxizmus-leninizmus rendszere 195
II. A pozitivizmus 206
a) August Comte pozitivizmusa 206
b) Spencer szintetikus filozófiája 207
III. Az újkantinizmus és az újhegelianizmus 208
IV. A pragmatizmus 209
V. Az élet filozófusai 209
a) Nietzsche 210
b) Bergson 212
c) Blondel 214
d) Dilthey 216
2. fejezet: Korunk jelentősebb bölcseleti rendszerei 218
I. A fenomenológia és rokon irányok 218
II. A logisztika, a neopozitivizmus, az analitikus filozófia 221
III. A strukturalizmus 222
IV. Az egzisztencializmus filozófiája 225
a) Sören Aabye Kierkegaard 225
b) Karl Jaspers 227
c) Martin Heidegger 229
d) A francia egzisztencializmus 233
V. Keresztény ihletettségű filozófiák 235
a) A skolasztika újjáéledése 235
b) A transzcendentális módszer 236
c) A perszonalizmus 240
d) Teilhard de Chardin 241
Felhasznált és ajánlott irodalom 244